Szeptember 1-jétől átlagosan ötven százalékkal növekedik a közalkalmazottak bére – közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a kormány tegnapi ülését követően. Az intézkedés 600 ezer embert érint majd. – A kormány garantálja, hogy az intézmény-fenntartók hozzájutnak azokhoz a forrásokhoz, amelyekből ez a béremelés kifizethető – mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Elhangzott: a jövő héten egyeztetést kezdenek a szociális partnerekkel, és ezt követően nyújtják be a tervezetet az Országgyűlésnek.
A kormány – egyszeri alkalommal – 19 ezer forintot folyósít a nyugdíjasoknak júliusban – jelentette be a kormányfő. Az összeg – amelyet az egyéb juttatásoktól elkülönítve, más időpontban kapnak meg az érintettek – nemcsak a szokásos nyugdíjas körnek jár, hanem azoknak is, akik nyugdíj jellegű juttatást kapnak. Az elhangzottak szerint a kormány „így kívánja törleszteni az előző kormány által felhalmozott adósságot”. Az adómentes nyugdíjjuttatás személyenként jár és nem ellátásonként – hívták fel a figyelmet.
A kormányfő szólt arról is, hogy szeptembertől adómentessé válik a minimálbér. Az erről szóló előterjesztés részleteiről a következő kormányülésen tárgyalnak majd. Gál J. Zoltán elmondta, hogy a kabinet módosítani kívánja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, és vissza kívánja állítani az érdekegyeztetés intézményét.
Medgyessy jelezte: a közalkalmazotti béremelés 350 milliárd forintos éves kiadásának idei hatása alacsonyabb lesz, mint az államháztartásnak a tervezetten felüli, 172 milliárd forintos hiánya. A deficitet a piacról finanszírozza majd a kormány – hangzott el. Medgyessy arra nem kívánt választ adni, hogy kötvénykibocsátás formájában történik-e majd ez. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja normálisnak azt a mostani helyzetet, amikor az ipari termelés stagnál, s az üzleti beruházások sem növekednek.
A kabinet döntött arról is, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt ellenőrzésre kéri fel a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), illetve az Országimázs Központnál. Medgyessy megerősítette: azonnali hatállyal felmentették Baranyay Lászlót, az MFB vezetőjét. Erőss Jánost és Zdeborszky Györgyöt pedig az MFB igazgatósági tagjává választották.
A kormány határozatban hívta fel a minisztereket, hogy tekintsék át a hozzájuk tartozó tárcák gazdálkodását és kötelezettségvállalásait – jelentették be. A kormány az indokolatlan kötelezettségvállalásokat vissza kívánja vonni, ezért 33 – az előző kormány által májusban hozott – döntést néznek át ebből a szempontból.
Visszavonják azt a kormánygaranciát, amely lehetővé tette volna a Magyar Televízió és a Magyar Rádió hitelfelvételét. A kormányszóvivő szavai szerint a kezességvállalás felvetette annak a veszélyét, hogy az MTV-ben folytatódik a felelőtlen gazdálkodás. Itt említették azt is, hogy a kormány javaslata szerint vissza kell vonni az orosz államadósság végleges rendezéséről szóló kormányhatározatot, mert a 31 százalékon tervezett értékesítés jelentős vagyonvesztéssel járna. Ugyancsak e vizsgálandó körbe tartozik az állami földek eladásának, valamint a Sándor-palotának az ügye.
Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetője közölte, hogy az Országgyűlés még a nyári szünet előtt módosítja a közoktatási törvényt. Szeptember 1-jétől huszonkét óráról ismét húszra, illetve huszonegyre csökkentik a pedagógusok heti kötelező óraszámát. Azt ígérte, hogy az Országos Köznevelési Tanács viszszakapja az 1994–1998 között gyakorolt jogait, például a vétójogát.
*
Amikor a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) megkötötte a kommunikációra vonatkozó keretszerződését a Happy End Kft.-vel, a Horn-kormány idején kialakított gyakorlatot vette alapul – közölte Stumpf István, volt kancelláriaminiszter arra reagálva, hogy a Medgyessy-kormány azonnali vizsgálatra kérte fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) az Országimázs Központ és a Magyar Fejlesztési Bank tevékenysége kapcsán. Arra hívta fel a figyelmet: Medgyessy Péter pénzügyminiszterként 1996-ban mai áron több mint hatmilliárd forint értékben kötött keretszerződést egy nemzetközi kommunikációs céggel. – Mi tulajdonképpen ezt a mintát vettük alapul – szögezte le Stumpf. Azt javasolja, hogy a KEHI vizsgálja meg a Medgyessy Péter által az állami kincstárjegyek népszerűsítésére kötött kommunikációs szerződést is. – Mindkét szerződés ugyanarra a mintára készült, egyetlen különbség, hogy az Országimázs Központ és a Happy End Kft. közötti szerződés kisebb összegről szólt, mint hatmilliárd forint – jelezte. Az MFB-nél kezdeményezett vizsgálatot teljesen természetesnek nevezte. Úgy véli, a törvényben világosan meghatározott keretek alapján működött az MFB.
Mátrai Márta, a Fidesz frakcióvezető-helyettese örömmel érte-sült arról, hogy a szocialisták kiemelt figyelmet fordítanak az időskorúak problémáinak megoldására. Ugyanakkor hozzátette: az MSZP az időskorúakkal szemben 1994 és 1998 között felhalmozott adósságát akkor tudná igazán törleszteni, ha ezt az összeget beépítené a nyugellátásba. Ebben az esetben ugyanis a törvény szerint járó nyugdíjemelést már egy magasabb összegre kaphatnák az ellátásra jogosultak. – Ha nem így történik, akkor ez a tizenkilencezer forint csak olcsó kampányfogás – jelentette ki a Fidesz politikusa.
***
Szóvivő diploma nélkül? Gál J. Zoltánt, a Medgyessy-kormány szóvivőjét nem nevezték ki államtitkárrá, de ebben a besorolásban látja el feladatát a Miniszterelnöki Hivatalban. Úgy tudjuk, az államtitkári kinevezés azért maradt el, mert az új kormányszóvivő nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, egyetemi vagy főiskolai diplomával. Gál J. Zoltán életrajzában az szerepel, hogy a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének szociálpolitika szakán és a szegedi József Attila Tudományegyetem kommunikáció szakán tanult, de diplomáról nem tesz említést. Korábban elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének újságíró-iskoláját. Ebben a szakmában dolgozott több napilapnál, legutóbb a Népszava főszerkesztő-helyettese volt, majd a választási kampányban Medgyessy Péter kabinetfőnök-helyetteseként tevékenykedett.
Egyesült Államok
Életveszélyes hullámokat hozhat az Erin hurrikán
