Kis-Balaton lesz a Nagyberekben?

Szinte minden évben felmerül a gondolat, hogy végleg leállítsák a balatonfenyvesi kisvasutat, ám a megmentésére nemrég megalakították a Balaton–Boronka Kisvasút Kht.-t. A közlekedési tárca ígéretet tett arra, hogy idén harmincmillió forinttal támogatja a felújítási munkálatokat. Az egyedülálló szépségű fehérvízi lápvidék – amelyen a vonat keresztülhalad – csodálatos élmény nyújt a természetkedvelő nyaralóknak.

Három ember volt rajtunk kívül a nagybereki gazdasági vasúton, a masiniszta, a jegykezelő és egy utas. Hosszú dudálás után beindult a mozdony és szerelvényünk elkezdett zötykölődni Nagyberek felé. Itt bölcsőben érezheti magát az utazó, néha kisebb döccenőkkel, csodálva a lenyűgöző fehérvízi lápvilágot. Mintha a vidám parkban lennénk, de itt a kockázat kicsit nagyobb, mert nemcsak úgy érzi az ember, hogy a mozdony előbb-utóbb lefut a pályájáról, hanem ez néha meg is történik. Azt beszélik, hogy egyszer már fel is borult a vonat, így a kisiklás már nem számít szenzációnak. Ilyenkor egyszerűen visszahelyezik a mozdonyt a sínekre és megy tovább. A vasúti dolgozók – körülbelül húsz ember – munkaidőn kívül, önszorgalomból nekiállnak, hogy helyrehozzák a rossz állapotú pályán a hibákat. Mint mondták, az üzemeltető, a MÁV Rt. úgysem foglalkozik vele. Információink szerint korábban negyvenötmillió forintot már beruházott a MÁV a felújításokra, de ennek azért nincs látványos eredménye, mert az összeg csak kisebb javításokra volt elegendő. Ez az egyetlen kisvasút Magyarországon, amely nemcsak turisztikai, hanem közcélú feladatokat is ellát és egész évben üzemel. Csisztapusztáról, Nagyberekről, Somogyszentpálról és Táskáról ezzel a vonattal járnak be az emberek a helyi központba, Balatonfenyvesre. Nyáron tele van a vonat – magyarázta a kalauz és szó nélkül leállította a kedvünkért a mozdonyt, hogy lefotózhassuk. Az említett falvakba betonúton csak hosszú kerülővel lehet eljutni, de vannak olyan települések, ahova csak földút vezet. A MÁV-tól kapott információk szerint elképzelhető, hogy a nagyon rossz állapotban lévő szakaszokon átmenetileg szünetel majd a forgalom, s buszokkal pótolják a vasúti közlekedést. Többször felvetődött, hogy megszüntetik a kisvasutat a sínek rossz állapota miatt, de a környékbeliek mindig megvédték a favázas kocsijú, tizenöt kilométer per órával cammogó járművüket. Legutóbb januárban merült fel újra a bezárás gondolata, de akkor Lombár Gábor fenyvesi polgármester vezetésével megalakult a Balaton–Boronka Kisvasút Kht., amely céljául tűzte ki a vasút helyreállítását és a térség turisztikai vonzerejének növelését. A kht. alapítója tizenhárom – települési és megyei – önkormányzat, a MÁV Rt., a Sefag Rt., a Hubertus Bt., a Fauna Rt. és a Somogy Természetvédelmi Szervezet, a törzstőkéjük 5,6 millió forint. Idővel, ha a vasúttörvényt módosítja az Országgyűlés, akkor a kht. megkaphatja a vasút üzemeltetésének jogát is. A teljes felújítás hétszázmillió forintba kerülne, az érintett tárca ígéretet tett arra, hogy idén harmincmillió forinttal támogatja a felújítási munkálatokat. A kht. pályázat útján szeretne további pénzt kapni a vasút megmentésére.
– Itt, a Balaton déli partján rengeteg a turista nyáron, de mégis kevés programot kapnak. A lápvidéki vonatozás olyan turisztikai attrakció, amit nem szabad semmibe venni. Lehet, hogy vannak költségei a vasút felújításának, de még mindig olcsóbb, mint újat építeni – mondta Lombár Gábor. – A kisvasutat nagyon szeretik, mert a különleges adottságú Nagyberek, Fehérvízi-láp csak ezzel közelíthető meg.
Nagybereket az 1800-as évek közepéig egybefüggő vízréteg borította a Kis-Balatonhoz hasonlóan. Az ötvenes években csatornázták, ami értelmetlen volt, mert ez a talaj nem hasznosítható mezőgazdasági célokra, viszont elriasztották a vízi állatvilág egy részét – tudtuk meg Rózner Györgytől, a Duna–Dráva Nemzeti Park észak-somogyi tájegységének vezetőjétől. A láp a nemzeti park része, egyébként kiváló vadászterület, hiszen csodálatos szarvas-, őz-, fácán- és vaddisznóállománya van. Számos védett madár- és növényfaj is megtalálható itt, a vidrapopuláció szintén nagy. A nagybereki elhagyott bányagödrökben él a tengerparti szittyó, amely a gödrökben lévő kicsit sós vizet kedveli.
– A vízterületek helyreállításával újra vissza lehet hódítani a vízkedvelő állatokat és a növényvilág is egyre változatosabb lehet. Az ökoturistáknak építünk majd madárlest, ahonnan csodálhatják ezt a vidéket, amely a Kis-Balatonhoz lesz hasonló – tájékoztatott Bíró Sándor, a Duna–Dráva Nemzeti Park idegenforgalmi és ökológiai szakfelügyelője. Felmérések bizonyítják, hogy egyre nagyobb az igény az ökoturizmusra, leginkább a fiatalok és középkorúak kedvelik ezt a pihenési formát.
A vasút egyébként a ötvenes években épült, a nagybereki gazdálkodók ezzel szállították be az árut Balatonfenyvesre. Idővel az állattartók kiszorultak e területekről, így ma a vonatot csak személyszállításra használják. Ebben az évben állítják újra forgalomba a gőzmozdonyt, akinek kedve van, vezetheti. A turisták leggyakrabban a táskai pincesort látogatják és a Csisztapusztai termálfürdőt. A fürdőt egyébként leginkább a német turisták kedvelik, kis, kétszer kétméteres medencéi rendszerint tömve vannak. Szóbeszéd szerint a gyógyhatása nem bizonyított, mások ennek az ellenkezőjére esküsznek. A környéken egyébként több gyógyforrás található. A távlati tervek között szerepel, hogy összekössék a vasutat a mesztegnyői kisvasúttal, és később a Balatontól egészen a Dráváig el lehessen jutni.