Kiderült, mekkorát bukott a gazdaság az ukrán háborún

Az orosz–ukrán háború óta lényegében stagnálás jellemzi a magyar gazdaságot, van olyan elemző, aki szerint az elmúlt bő három évben 8,6 százalékos növekedési többlettől és 7500 milliárdtól esett el a magyar gazdaság – írja a Világgazdaság.

Németország, legnagyobb kereskedelmi partnerünk háborúra készül (Fotó: AFP)

Aligha a legszebb éveit éli a magyar gazdaság, amely tavaly is mindössze 0,3 százalékkal növekedett. A nagyobb probléma ennél, hogy a mostani volt a harmadik egymást követő év, amikor nem volt érdemi növekedés, helyette csak stagnált a GDP, annak ellenére, hogy a kormány dinamikus, 3,4 százalékos növekedéssel számolt.

A magyar gazdaság az orosz–ukrán háború kitörését követően pár hónappal, a harmadik negyedévtől kezdett gyengélkedni. Fotó: Kallus György

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy nagyon nehéz megbecsülni a háború okozta gazdasági károkat, mivel a háború okozta kiesés nem csak egy csatornán jelenik meg. Az viszont jól látható, hogy az elmúlt években a magyar növekedés láthatóan elakadt, ebben pedig nagy szerepe van a külső környezet romlásának.

Magyarország ugyanis egy kis, nyitott gazdaság, ahol a GDP több mint 80 százaléka exportból származik, szemben például Lengyelországgal, ahol ez 40 százalék körül van.

Szintén komoly problémának nevezte az elemző a beruházások visszaesését, amiben megint csak több tényező játszik együttesen szerepet, mint például a már említett alacsony kereslet, a kormányzat és az önkormányzatok pénzhiánya, illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása. Úgy véli, utóbbiakban is van szerepe a háborúnak. 

Regős Gábor emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaság az orosz–ukrán háború kitörését követően pár hónappal, a harmadik negyedévtől kezdett gyengélkedni, amikor a volumenváltozás negyedéves alapon akkor mínusz 1,1 százalék volt.

A szakértő azzal a hipotetikus forgatókönyvvel számolt, ha ehelyett lett volna minden évben egy 3 százalékos növekedés, ami szerinte nem elrugaszkodott feltevés, 2017 és 2019 között 4,5 és 5,8 százalék közötti GDP-növekedési adatok alapján, 

akkor három év aggregált növekedése 0,6 százalék helyett 9,3 százalék lett volna, ami egy 8,6 százalékos növekedési többletet jelentene. 

Bár a tavalyi nominális GDP-t még nem ismerjük, ami nagyjából 86 900 milliárd forintot tehetett ki, ennek a 8,6 százaléka 7500 milliárd forint. Regős szerint ennyi lehet tehát a tavalyi veszteség egy igen durva számítással – persze egy normális növekedési pályán az infláció is kisebb, így nem is erről az árszínvonalról beszélnénk.