Mikor értesült arról, hogy felmentették az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal élén betöltött tisztségéből?
– Kora délután az új pénzügyminiszter személyesen közölte velem, hogy június 3-i hatállyal indokolás nélkül felmentenek tisztségemből. Egyben felajánlotta, hogy legyek a tárca adóigazgatási főosztályának osztályvezetője, az ajánlatot azonban nem fogadtam el.
– Ön az Orbán-kormány beiktatása után érkezett az adóhivatalba. Mi fogadta érkezésekor?
– Többször elmondtam, hogy kifejezetten kellemesen csalódtam az itt dolgozó munkatársakban. Szakmailag nagyon jól felkészült, munkájukat hivatásnak tekintő szakemberekkel találkoztam, akik a körülményekhez képest kiválóan végezték munkájukat. Ugyanakkor azt kellett tapasztalnom, hogy számos területen kifejezetten mostoha körülmények uralkodtak az adóhivatalban. Csupán a példa kedvéért említem, hogy 1998-ban még mindig az 1992-ben elfogadott szervezeti és működési szabályzat volt érvényben, az „alulfinanszírozottság” minden téren érzékelhető volt. A fluktuáció az alacsonyan tartott bérek és a nem megfelelő munkafeltételek miatt meghaladta a tíz százalékot, de szakmai oldalról megemlíthetném még az informatikai fejlesztések átláthatatlan, kaotikus jellegét is. Az volt a benyomásom, hogy az államháztartási bevételek túlnyomó többségét biztosító adóhivatal jövőjéről, fejlődéséről nincsen egységes, szakmailag kialakított kormányzati álláspont.
– Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük az új vezetőknek?
– A kihívások egyrészt a korábban említett kedvezőtlen tapasztalatokból fakadtak: javítani kellett a munkafeltételeken, rendezni kellett a béreket, szervezeti változtatásokat kellett végrehajtani, végezetül pedig határozott szakmai jövőképet kellett kialakítani. Másrészt a költségvetés csaknem nyolcvan százalékát az APEH biztosítja. Ennek érdekében folyamatosan biztosítani kellett a törvényességet, javítani kellett a partneri kapcsolatot az adózókkal. Nagy hangsúlyt helyeztünk az APEH szolgáltató jellegének erősítésére, és természetesen fel kellett lépni az adókikerülő magatartással szemben.
– És ha a konkrét eredményeket nézzük?
– Az APEH legfőbb feladata a költségvetés bevételi oldalának biztosítása. Ennek részeként megvalósult a járulékintegráció, ami egyértelmű sikertörténet, hiszen a rendkívül rövid idő alatt egyrészt integrálni kellett a társszervektől érkező 3200 munkatársat, másrészt a nyolcvan százalékban rendezetlen folyószámlákat rendbe kellett tenni. Ezt csak a munkatársak áldozatkészségével, folyamatos túlmunkájával lehetett sikeresen megoldani. Az eltelt négy évben 36 százalékkal nőttek a járulékbevételek, annak ellenére, hogy a járulékkulcs tíz százalékponttal csökkent! Az eredmények önmagukért beszélnek.
– Az adófizetési fegyelem erősítése, az adómorál javítása, valamint az EU-csatlakozás szempontjából kiemelt jelentősége volt a bűnügyi igazgatóság létrejöttének. A kezdeti nehézségek és a – teljességgel megalapozatlan – politikai támadások ellenére az adónyomozók munkája nélkülözhetetlen. A fehérgalléros bűnözés ellen fellépő bűnügyi igazgatóság a legeredményesebb és leghatékonyabb nyomozó hatóság Magyarországon. Az elért eredményeket jól mutatja, hogy az adónyomozók 1999 és 2001 között háromszor annyi bűncselekményt nyomoztak ki sikeresen, mint a rendőrök és a vámnyomozók 1994 és 1998 között. Nem véletlen, hogy az EU Csalások Elleni Hivatala, az OLAF kiemelt szerepet szán az adónyomozóknak, és az APEH Bűnügyi Igazgatóságát tekinti partnerének EU-csatlakozásunk után.
– A szocialista–szabad demokrata kormány mégis meg akarja szüntetni az igazgatóságot.
– Remélem, az új kormány is átérzi, hogy politikai és gazdasági értelemben, illetve morálisan is megengedhetetlen a következmények nélküli adócsalás. Hiszem, hogy végül győzedelmeskedik a józan ész.
– Ugyanakkor a széles nyilvánosság számára kevésbé látványos területeken is hatalmas fejlődés ment végbe. Az adóhivatalban ma már van oktatási igazgatóság, ahol folyamatosan képezzük régebbi munkatársainkat és az új belépőket is, a felül-ellenőrzési részleg létjogosultságát ugyancsak igazolta az eltelt időszak. A kormányzat által végre biztosított anyagi háttér lehetővé tette, hogy az APEH szolgáltató jellegét is erősítsük: modern, az adózók elvárásait is figyelembe vevő ügyfélszolgálati irodák nyíltak az ország egyes pontjain.
– Az információs társadalom és a közelgő EU-csatlakozás milyen kihívást jelentett?
– A modernizálás egyik legfontosabb területének az informatikai rendszerek dinamikus fejlesztését tartom. Az informatika szerepe egyszerűen megkerülhetetlen volt a járulékintegrációban, de a hatékony ellenőrzés is elképzelhetetlen lenne informatikai támogatás nélkül. Az 1997-ben kísérleti jelleggel megindult elektronikus adóbevallásban részt vevő vállalkozások köre folyamatosan bővül. Az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálása és a gyorsabb adatfeldolgozás céljából internetes honlapunkról letölthetők a bevalláskitöltést és -ellenőrzést biztosító programok. A nemzetközi tapasztalatok alapján bátran kijelenthetem, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ma az egyik legfejlettebb informatikai hátterű adóapparátus Európában. Sőt az APEH minden vonatkozásban felkészült az EU-integrációra, az országjelentések és az EU-küldöttségek minden alkalommal kedvezően, elismerően nyilatkoztak a magyar adóhivatal munkájáról.
– Hogyan élték meg ezeket a változásokat a munkatársak?
– Partnerek voltak. Az igazsághoz tartozik, hogy az eltelt négy évben a munkavégzés körülményeinek javítására is nagy hangsúlyt fektettünk. Új irodahelyiségeket hoztunk létre, ingatlanokat újítottunk fel, minőségileg és mennyiségileg javítottuk a számítógépes ellátottságot, számos kiegészítő technikai berendezés segítette a kollégák munkáját. Az adóhivatali dolgozók átlagjövedelme megduplázódott, igaz, a magasabb bérekkel magasabb követelmények is párosultak.
– Hogyan mutatkoztak meg a változások a bevételekben?
– Bár az állami elvonás mértéke jelentősen csökkent, az APEH bevételei a négy év alatt 1600 milliárd forinttal nőttek. Ebben természetesen az adóbeszedés növekvő hatékonysága mellett fontos szerepet játszott az adófizetési fegyelem erősödése, a gazdasági növekedés, valamint az adónyomozók hatékony munkája is. A négy év során a személyi jövedelemadó-bevételek hetven százalékkal, az általános forgalmi adó bevételei 56 százalékkal, a járulékbevételek pedig 36 százalékkal nőttek. Ezek az eredmények nagymértékben köszönhetők az APEH szakmailag felkészült, áldozatkész munkatársainak. Május végéig az adóhivatal munkatársai a múlt évhez viszonyítva 200 milliárd forintnyi, az idei költségvetési előirányzathoz képest 150 milliárd forintnyi többletbevételt „szállítottak” a kormányzatnak.
– Megkerülhetetlen a politika. A szocialisták szerint 1998-ban halottak napján adatokat töröltek a számítógépes nyilvántartásból.
– A vád finoman szólva nevetséges. Az APEH informatikai rendszere olyan, hogy nagyon pontosan lehet tudni, ki, mikor, milyen adatokat nézett meg a rendszerben, ráadásul a rögzített adatokat nem lehet kitörölni a nyilvántartásból. Erről bármikor meg lehet győződni.
– Szintén gyakran hallottuk a most hatalomra került képviselőktől, hogy a bűnügyi igazgatóság a kormány ökle, a politikai ellenfeleket így próbálják ellehetetleníteni a kormányzó erők. Mi igaz ebből?
– Komolyan gondolja, hogy 2000-ben menesztettem volna a bűnügyi igazgatóság csaknem teljes vezetését, ha korábban „politikai” célokra használtam volna őket? Nem. Ez ugyan jól hangzik, de teljességgel megalapozatlan, politikai indíttatású vád. Az APEH szakmai szervezet, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a kormányzat – a mindenkori miniszterelnök és a mindenkori pénzügyminiszter – politikai támogatását az elnöknek feltétlenül élveznie kell ahhoz, hogy az adóhivatal valóban szakmai szervezet maradhasson, és az APEH ne válhassék a politikai-gazdasági lobbik játékszerévé. Nem véletlen, hogy 2000 júniusában, amikor az APEH vezetői az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága előtt beszámoltak a szervezet tevékenységéről, a parlamenti bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői egyaránt a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az eredményekről.
– Az új pénzügyminiszter sajtóhírek szerint várhatóan az ön egyik helyettesét, Vámosi-Nagy Szabolcsot fogja kinevezni elnökké. Belülről, volt munkatársként hogyan látja őt?
– Vámosi-Nagy Szabolcsban kiváló szakembert ismertem meg. Meggyőződésem: kinevezése esetén jó kezekbe kerül az adóhivatal. Feladata egyszerre lesz nehéz és könnyű. Nehéz, mert az APEH érdekeit mindig meg kell védenie, de könnyű is, mert ezt a „csapatot”, az APEH 13 500 munkatársát – akikről szakmailag és emberileg csak a legjobbakat tudom mondani – csak jól kell tudni menedzselni.
Vida Ildikó 1964. március 5-én Kisújszálláson született. 1989-ben az ELTE-n szerzett jogi diplomát summa cum laude minősítéssel. 1991-ben jogi szakvizsgát tett kitűnő minősítéssel. 1989 szeptemberétől 1991 decemberéig a Pest Megyei Adófelügyelőségen dolgozott főelőadóként, ahol 1991 decemberében adó-tanácsadói szakképesítést szerzett. 1992. januártól 1998. augusztusig a 124. sz. Ügyvédi Iroda tagjaként dolgozott. Csaknem öt éven át ellátta a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének jogi képviseletét, ide tartoztak többek között a minisztériumok, a bíróságok, az ügyészségek, az önkormányzatok, az MTA és számos közalkalmazotti terület. 1995-től 1998. augusztusig elsősorban társasági jogi ügyekkel foglalkozott. Ennek során különböző típusú és nagyságú gazdasági társaságok átfogó jogi képviseletét látta el. 1998. augusztus 31-én Járai Zsigmond pénzügyminiszter az APEH elnökhelyettesévé, 1999. szeptember 1-jei hatállyal az APEH elnökévé nevezte ki.
Az APEH által kezelt kiemelt adók és járulékok bevételei (MILLIÁRD FORINTBAN)
Megnevezés 1998. évi 1998. évi Előirányzat- 1999. évi 1999. évi Előirányzat- 2000. évi 2000. évi Előirányzat- 2001. évi 2001. évi Előirányzat- 2002. évi 2002. I. n. évi Előirányzat-
előirányzat tény teljesítés (%) előirányzat tény teljesítés (%) előirányzat tény teljesítés (%) előirányzat tény teljesítés (%) előirányzat tény teljesítés (%)
Személyi jövedelemadó 610,1 656,6 107,6 731,4 769,6 105,2 877,8 938,0 106,9 1058,5 1116,7 105,5 1164,5 336,3 28,9
Általános forgalmi adó 761,0 796,9 104,7 985,0 941,8 95,6 1019,5 1153,7 113,2 1197,5 1243,9 103,9 1282,5 314,3 24,5
Társasági adók gazdálkodók 180,0 199,2 110,7 260,4 248,8 95,5 277,0 273,2 98,6 288,0 319,4 110,9 313,5 57,4 18,3
pénzintézetek 31,5 18,1 57,5 34,5 13,7 39,7 22,0 19,5 88,6 19,6 32,4 165,3 24,3 5,2 21,4
Munkaadói járulék 89,9 97,3 108,2 85,4 85,5 100,1 96,9 93,9 96,9 104,9 110,0 104,9 116,0 31,6 27,2
Munkavállalói járulék 31,2 32,3 103,5 37,9 37,6 99,2 43,2 43,0 99,5 48,1 50,3 104,6 53,1 14,5 27,3
Egészségügyi hozzájárulás – - - 171,7 156,8 91,3 178,6 181,4 101,6 198,1 194,7 98,3 211,6 53,9 25,5
Társadalombiztosítási járulék – - - 1057,3 1213,8 114,8 1324,7 1341,3 101,3 1451,2 1527,1 105,2 1538,1 417,2 27,1
Kiemelt adók és járulékok összesen 1703,7 1800,4 105,7 3363,6 3467,6 103,1 3839,7 4044,0 105,3 4365,9 4594,5 105,2 4703,6 1230,4 26,2
FORRÁS: PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
kitüntetés
Állami kitüntetéseket adott át Lázár János
