Mol: túl a mélyponton?

Olcsóbb lett a magyar részvények többsége az elmúlt héten. A tőzsdeindex 2,3 százalékos visszacsúszása különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy ez idő alatt az amerikai Dow Jones ipari index két és fél százalékkal, a Nasdaq Composite öt százalékkal erősödött.

A fogyasztói bizalmi index erősödése, valamint a kiskereskedelmi forgalom meglepően jó teljesítménye okozott áremelkedést az elmúlt héten a tengerentúli tőzsdéken. A Michigani Egyetem által számított fogyasztói bizalmi index a legfrissebb adatok szerint az április végi 93 pontról májusban, a hóközi mérések szerint 96 pontra emelkedett. Hasonlóan jó üzenete volt a piaci szereplők számára a hét elején megismert kiskereskedelmi adatoknak is. Ezek szerint áprilisban 1,2 százalékkal javult a szektor teljesítménye, s ez kétszerese az elemzői előrejelzéseknek. A fontosabb tőzsdeindexek az elmúlt héten erősödtek: a hagyományos iparágak tőzsdei megítélését tükröző Dow Jones két és fél százalékos erősödéssel 10 353 pontig emelkedett a pénteki zárásra, a Nasdaq Composite ötszázalékos emelkedés után a hét végén 1741 ponton állapodott meg.

Olaj és bér
Kevesebb optimizmusra adott okot az EU statisztikai hivatalának az a bejelentése, amely szerint áprilisban 2,4 százalékos volt a pénzromlás átlagos üteme az eurózónában, tizenkét hónapra visszatekintve. A hivatal előzetes becslése 2,2 százalék volt. Az előző hónaphoz viszonyítva áprilisban fél százalékkal emelkedtek az árak, ami húsz bázisponttal haladta meg az elemzők által várt értéket. Az áprilisi végleges adatok a szkeptikus prognózisokat támasztották alá az Európai Központi Bank (EKB) inflációs előrejelzésével szemben, noha a központi bank legutóbbi jelentésében már nem szerepelt határidő a két esztendeje kitűzött kétszázalékos inflációs határérték elérésére. Az inflációs adatok ismeretében az elemzők módosították korábbi véleményüket, s az év vége előtt is elképzelhetőnek tartják, hogy az EKB a kamatemelés eszközéhez nyúl, de a közeljövőben továbbra sem számolnak vele. Az euróövezetben jelenleg 3,25 százalék az irányadó kamatláb. Az inflációs félelmeket két tényező: az olajárak és az emelkedő bérek gerjesztik.
Kampányba kezdett az EU piaci főbiztosa, Frits Bolkestein annak érdekében, hogy az európai társaságok részvényei könnyebben bejuthassanak az amerikai tőkepiacokra. Ezért arra szólította fel az USA-t, hogy az európai vállalatok esetében fogadják el az IAS szerint készített mérlegeket, s ne szabják a tőzsdei jelenlét feltételéül az amerikai GAAP-szabvány alkalmazását. Bolkestein ezen a héten találkozik az amerikai értékpapír-felügyelet, a SEC vezetőjével, Harvey Pitt-tel. Az MTI jelentése szerint az EU főbiztosa azt szeretné elérni, hogy megszűnjenek az európai részvények elé állított akadályok az amerikai értékpapírpiacon, s javasolni fogja egy integrált transzatlanti részvénypiac létrehozásának elősegítését.
A hazai pénzpiac egyik legfontosabb, markáns változást előidéző híre az infláció emelkedéséről szólt. A KSH keddi bejelentése szerint áprilisban a fogyasztói árak 6,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Márciusban a 12 hónapra visszatekintő adat 5,9 százalék volt. Az áprilisi emelkedéssel tizenegy hónapja tartó csökkenő trend fordult meg. A bejelentést követően a bankközi piacon esett a forint árfolyama és emelkedtek az állampapírhozamok a másodlagos piacon, valamint az új kibocsátások során. A Reuters felmérése szerint az elemzők nem számítottak ilyen áprilisi fordulatra, hiszen az előzetes becslések átlaga 5,7 százalékos pénzromlást mutatott. A tényadat ismeretében a szakértők a bekalkulált üzemanyag-áremelkedés mellett a vártnál nagyobb élelmiszer-áremelkedéssel, valamint a ruházati cikkek – a szezonálisan megszokottnál is – erőteljesebb drágulásával indokolták a trendfordulót.

Felpöröghet az infláció
A folytatást illetően még nem kongattak vészharangot a makrogazdasági szakértők, de veszélyeztetve látják az MNB által év végére prognosztizált, tizenkét havi, 4,5 százalék, plusz-mínusz egyszázalékos pénzromlás teljesíthetőségét. Az inflációs félelmek felkeltették a piaci szereplőkben a kamatemelési várakozásokat. Az elemzők többsége úgy vélekedik, hogy a jegybank vár néhány hetet monetáris politikájának megváltoztatásával, de van olyan szakértő, aki szerint erre akár már ma is sor kerülhet. Ha így lenne, egy 2000 decembere óta tartó folyamat szakadna meg, hiszen az MNB azóta nem emelt kamatot. A keddi inflációs adat ismeretében újragondolt elemzői prognózisok az év végére 5,68 százalékos, a jövő év végére pedig 4,58 százalékos pénzromlást valószínűsítenek, év/év alapon. Az inflációs és az ezzel összefüggésben álló kamatemelési várakozások az elemzők körében arra a véleményre alapulnak, hogy számításaik szerint az év végére jelentősen túlléphetik a tervezettet a költségvetés kiadásai. A Reuters által megkérdezettek szerint a deficit akár húsz százalékkal is meghaladhatja az előirányzott mértéket. Egy hónappal korábban még tíz százalék alatti deficitnövekedést valószínűsítettek a Reuters-monitor résztvevői.

Bolgár tender
A kötvénypiacon tapasztalt hozamemelkedés gyakori velejárója a részvényárak csökkenése. Az elmúlt héten is ez történt. A Budapesti Értéktőzsde indexe 2,34 százalékkal süllyedt az utóbbi öt kereskedési napon. A részvények többsége veszteséggel fejezte be az elmúlt hetet. A makrogazdasági folyamatok mellett erőteljesen hozzájárult az index eséséhez a Mol-részvények átértékelése. A gázüzletág értékesítésének lehetséges időpontja újra bizonytalanná vált, ezért a Mol részvénye 6,38 százalékkal csökkent. A pénteki 5360 forintos záró árban már az aznapi, több mint egyszázalékos drágulás is „benne van”, ami arra enged következtetni, hogy a papír árfolyama túljutott a mélypontján. A vezető papírok közül a Richter szintén rosszabbul teljesített, mint az index: a hét végén 3,21 százalékkal olcsóbban hozzá lehetett jutni, mint egy héttel korábban. Az OTP papírjainak egy hét alatti 2,11 százalékos leértékelődése megfelel a piaci átlagnak, míg a Matáv 1,87 százalékos drágulása ritka kivételnek számított. A telefonpapír drágulása nemcsak a hazai piaci trenddel volt ellentétes, hanem a nemzetközi piacok távközlési szektorra vonatkozó általános értékítéletével is. Az európai tőzsdéken jószerével csak a spanyol Telefonica Moviles adott magáról kedvező hírt. A hét elején közzétett gyorsjelentése szerint az első negyedévben a társaság a tervezettnél nagyobb profitot ért el, s ezért a befektetési bankok javították a részvény besorolását. Ezzel szemben a Matáv szakmai tulajdonosa, a Deutsche Telecom jelentős létszámleépítést volt kénytelen bejelenteni. A Matáv árfolyamára szintén kihatnak az anyavállalat által bejelentett negatív hírek, ezúttal azonban erősebbnek bizonyult, hogy a korábbi cáfolat ellenére a Matáv mégis fontolgatja a bulgáriai terjeszkedést. A társaság megvásárolta a BTK telefontársaság privatizációs tender dokumentációját, s a Matáv vezetői már a helyszínen is tanulmányozták a legfrissebb akvizíciós célpontot. A bolgár kormány a telefontársaság részvényeinek 65 százalékát kínálja eladásra.