Példátlan kegyetlenség

Mindenkire és azonnal lőtt a két körözött bűnöző, mert szándékuk az volt, hogy ne maradjon tanú – mondta lapunknak Sárkány István rendőr ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgató-helyettese, kriminológus. – Ezzel óriási kockázatot vállaltak, ami viszont arra utal, hogy vagy nagyon nagy összegről lehetett szó, vagy pedig – mivel bujkálásra kényszerülve éltek – egyszerűen elfogyott a pénzük.
Az ezredes kifejtette: riasztó, hogy egyre több ember gondolja úgy, a dolgok legegyszerűbb és legeredményesebb elintézési módja az erőszak. A kriminológus szerint ez nemcsak hazánkban, hanem az egész világon jellemző tendencia. Mindig könnyű megtalálni az enyhébb ellenállást, a kiszolgáltatottságot. Ennek egyik legfőbb okaként – bár közhelynek számít – mégis azt kell megemlíteni, hogy az ifjúság az erőszakon nő fel. A televízióban vetített felnőtt- és egyre több gyermekfilmben a brutalitás kap fő hangsúlyt.
Az erőszak terjedését mutatja az is, hogy a 90-es évek elejétől az emberölések száma hazánkban megsokszorozódott. Míg a 70-es, 80-as években évi átlagban 160– 240 gyilkosságot követtek el, addig 1990 után ez a szám 300 fölé ugrott – mondta az ezredes.
Amerikában is ritkán alkalmaznak a mórihoz hasonló, kíméletlen módszereket – nyilatkozta lapunknak Gorka Sebestyén terrorszakértő. – A terroristáknak ugyan politikai céljaik vannak, ám a hasonlóság az elkövetés módjában keresendő. Európában pedig még nem hallott a szakértő a mórihoz fogható, kegyetlen támadásról. Ha nem kábítószer hatása alatt álltak az elkövetők, akkor ez precedensértékű eset – mondta Gorka. A szakértő egy hat évvel ezelőtti, Los Angeles-i esetre hívta fel a figyelmet, amikor két rabló úgy indult el a bankba, hogy felkészültek a tüzelésre, s még golyóálló mellényt is húztak. Több száz lőszert vittek magukkal, s géppuskákkal, karabélyokkal felfegyverkezve hajtották végre a rablást. A rendőrség időben odaérkezett, majd húsz-huszonöt perces tűzpárbaj kezdődött. Több rendőr meghalt, végül a bűnözőket is lelőtték.