Stumpf István összefoglalójában felsorolta a kormányzatnak az utóbbi években tett lépéseit a felhasználói szintű számítógép-használat, az internet széles körű elterjesztése érdekében. Teleházból csak tavaly százhatvanöt újat nyitottak meg Magyarországon, és a háromszázhatvan működő ilyen intézménnyel az élmezőnyben vagyunk. Miután a világpiacon, a gazdasági kapcsolatokban töretlenül tör előre az elektronikus kapcsolattartás és vele a folyamatok gyorsulása, abban is egyetérthetett a hallgatóság Stumpf Istvánnal, hogy csak annak a nemzetnek van jövője, amely gyors, világos válaszokat tud adni a naponta változó világ kihívásaira. Mint ahogy abban is, hogy a HÍF rugalmas hozzáállása kulcsfontosságú volt az új hírközlési törvény, a piacnyitás jogi hátterének kialakításában. Ha ugyanis ők megsértődtek volna tavaly év elején, amikor egy avatott kodifikátor, Dessewffy Anna vette át tőlük a törvény megszövegezésének feladatát, akkor könnyen lehet, hogy még ma sem léphetett volna hatályba. Stumpf István kiemelte még a Hírközlési Döntőbizottság (HDB) munkájában a jelentős piaci erővel bíró szolgáltató — például a Matáv — erőfölénnyel való visszaélésének megakadályozását. (Ennek sikeressége most már a bíróságokon múlik, mert mint az a későbbi előadásokból kiderült, a HDB döntéseit sorra megtámadják az elmarasztalt szolgáltatók.)
Kovács Kálmán a folytonosságot hangsúlyozta a fórumon tartott beszédében és a rögtönzött sajtótájékoztatón. Említést tett az 1996-ban — az ő politikai államtitkársága idején — a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban létrehozott informatikai titkárságról, mint a most létrejövő új minisztériumnak ha nem is jogi, de szemléletbeli elődjéről. Emlékeztetett arra is, hogy 1994-ben Magyarország még sereghajtó volt Európában az egy főre eső telefonvonalak számában, ma viszont már a nemzeti jövedelemnek közel húsz százalékát adja a táv- és hírközlés. Hangsúlyozta, hogy két külpolitikai kérdés, a NATO- és az EU-csatlakozás után az informatikai irányú fejlesztések középpontba helyezése lehet a harmadik nagy téma, melyben valamennyi parlamenti párt egyetért.
Újságírói kérdésekre válaszolva Kovács Kálmán abban látta az okát annak, hogy a telefonálók nem nagyon érzik még a piacnyitás előnyeit, hogy a Matáv a Deutsche Telekom példáján okulva az utóbbi években az alapdíjak drasztikus emelésének politikáját követte, hogy időközben a távközlés elvesztette vonzerejét a befektetők szemében, a törvény viszont egy korábbi helyzethez igazodva szabályozza a piacnyitást.
Kovács Kálmán hangsúlyozottan a hírközlési törvény felülvizsgálata mellett van, annak ellenére, hogy — mint mondta — ez egy hosszabb ideig tartó folyamat, és egy szót sem ejtett a rendeletek jóval gyorsabban végrehajtható átfésülésének lehetőségéről. Pedig említhette volna, mert például az internetes percdíj hatósági árát és a megosztását egyaránt rendelet szabályozza.
Az otthoni internethasználat elősegítésének egyik lehetőségeként említette a Kovács Kálmán, hogy a diákok kaphatnának különleges ingyenes hozzáférést.
Ez persze nem segít azon, hogy július elsejétől este hat után a telefonos bejelentkezéssel való internetezés a mainak több mint a duplájába fog kerülni.
Erre mondta Drajkó László, az Axelero, a Matáv internetszolgáltató leányvállalatának vezérigazgatója az ő internet világnapi sajtótájékoztatójukon, hogy a cél kihozni az otthonról internetezőket az időgettóból: ne (csak) éjjel lógjanak a hálón, hanem nappal (is). A Matávnak a kedvezmények megszüntetéséről hozott döntésével kapcsolatban Drajkó László határozottan állította, hogy ma már a telefonvonalak kihasználtságának — a lebeszélt perceknek — több mint a felét adják az internetes behívások. Bár részletes statisztikákat nem mutatott arról, hogy ez hogyan jön össze, a következtetés így is levonható: a Matáv vezetése úgy látja, hogy már éppen elegen „be vannak etetve,” akik akkor is meg fogják találni a módját a sok internetezésnek, ha többe kerül nekik, mint most. Ha sokan lemorzsolódnak is, a maradéktól bejövő bevétel még így is magasabb lehet majd, mint a kedvezmény melletti volt.
Sürgette viszont a sajtótájékoztatón Drajkó László, hogy az ADSL mellett meginduljon a közvetlen ethernetes adatátviteli szolgáltatás is az ország azon területein, amelyeken a Matáv néhány évvel ezelőtt üvegszálra cserélte a föld alatti rézvezetékeket. Ott ugyanis, ahol a házig üvegszál viszi a telefonbeszélgetést, az ADSL-t nem lehet bevezetni. Az üvegszálon viszont jöhetne az internet, jóval gyorsabban, mint az ADSL-en. Ecsetelte Drajkó László a fordított internetszámlázással kapcsolatos Axelero-álláspontot is. Szerinte — és itt nyilván a következő években várhatóan elszaporodó fizetős tartalomszolgáltatásokra gondolt — az a jó, ha ő van kapcsolatban az előfizetővel, és ő számláz, mert akkor könnyebben tud közvetíteni a tartalomszolgáltató és az ügyfél között. Tehát a telefonpercekből származó bevétel nagy részét arra költi az Axelero, hogy felállítson és üzemeltessen egy sokcélú számlázási rendszert — ahelyett, hogy rábízná magát anyavállalata, a Matáv már meglévő, erre is felkészített rendszerére.
***
FARKASTÖRVÉNY?
Miközben folyik a vita arról, hogy a kapitalizmus farkastörvényei között mennyit ildomos a Matávnak kérnie az éjszakai telefonhasználatért, kevés szó esik arról, hogy a Matáv, miközben haszonra, kieső bevételekre hivatkozik, évek óta hagyja parlagon heverni az üvegszálait többek között Budapesten Józsefvárosban vagy Újlipótvárosban. ADSL-ről még szó sem volt Magyarországon, amikor már ott volt a házakban az üvegszál, amin akár 10 megabit/másodperces vagy még nagyobb sávszélességű kétirányú összeköttetést is lehetett volna létesíteni az előfizetők és az internet között, ilyen szolgáltatást azonban a Matáv nem indított. Ma már, amikor teljes erővel hirdetik az ADSL-t, már-már „arroganciának” tűnik, hogy a Matáv az általa üvegszállal sújtott előfizetőknek nem olcsó Ethernetet, hanem méregdrága „ADSL-pótló” adatátviteli szolgáltatást kínál.
Ukrajna
Újabb döbbenetes felvételek kerültek elő a kényszersorozásról + videó
