A CIB-csoporttól vesz fel hitelt a Magyar Fejlesztési Bank

A CIB-bankcsoport – az MFB egyik új ügyvezetőjének eddigi társasága – szervezi a fejlesztési bank új, háromszázmillió eurós konzorciális hitelfelvételét. Szakértők jogi képtelenségnek nevezték az MFB volt vezetője elleni vádakat.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új igazgatósága – a Pénzügyminisztérium egyetértése mellett – tegnapi ülésén döntött arról, hogy a bank 300 millió euró konzorciális hitelt vegyen fel. Információnk szerint, a hitelnyújtó konzorciumban a holland ABN Amro Bank és a német Commerzbank mellett a magyar CIB Bank és tulajdonosa, az itáliai Banca Intesa BCI vesz részt hitelszervezőként.
Emlékezetes: Zdeborsky György, a társaság újonnan kinevezett egyik ügyvezetője egészen a közelmúltig a CIB Bank elnök-vezérigazgatójaként, majd tanácsadójaként tevékenykedett. Úgy tudjuk, a szakember az MFB-be érkezte után maga hagyta jóvá saját volt bankcsoportja hitelét (a fejlesztési bank szakemberei azonban állítólag már korábban kiválasztották a konzorciumot). Az MFB tőkeszükségleteit várhatóan őszig kielégítő kölcsönt a diákhitelekre, a szövetkezeti külső üzletrészek finanszírozására, a családi agrárkölcsönökre és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Az MFB közleménye szerint az igazgatósági ülésen szó volt Baranyay László felmentett elnök-vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről, de a döntést későbbre halasztották. Lapunknak megerősítették: Baranyayt az MFB tavaly nyári, 450 millió eurós kötvénykibocsátása miatt kívánják felelősségre vonni, és szerződésbontás helyett rendkívüli felmondással elküldeni. A vád szerint a bankvezér 1,3 milliárd forint kárt okozott volna, mert a kötvények révén befolyt, a Mol gázüzletágának megvételére szánt összeg hónapokig „parlagon hevert” a bankban.
Kérdésünkre szakértők jogi képtelenségnek nevezték ezeket az állításokat. Az MFB egyrészt nem a Mol-gázüzletág megvételére, hanem egyéb célokra vont be forrást, amelyet fokozatosan fel is használt. A „rendelkezésre tartás” bevett – és szükséges – gyakorlat a mindenkori jegybanknál, esetenként az államigazgatásban is. A „károkozás” tényét ráadásul csak „elkövetése” után maximum 15 napig lehetett volna megállapítani. Végül a kötvénykibocsátást nem az MFB, hanem a bank felügyele-tét akkor ellátó Pénzügyminisztérium hagyta jóvá.