A lakosságra gyakorolt hatásaiban a móri bankrablás hasonlít a szeptember 11-i New York-i terrorcseleményekhez, annak ellenére, hogy okai, módszerei, elkövetői különböznek egymástól – állítja Tim Flackherty FBI-ügynök, aki négy kollégájával együtt a magyar nyomozók munkáját segíti a Móron elkövetett mészárlás tetteseinek felkutatásában.
– Míg a terrortámadást a világ egyik fővárosában követték el – érvel –, és célja a pánikkeltés, valamint az államrend megrendítése volt, addig a móri bankrablás egy tizenötezres magyarországi kisvárosban, pénzszerzési céllal történt. Ennek ellenére a bűncselekmény által okozott bizonytalanság nyomán a magyar és az amerikai város lakói ugyanazt érezhetik: ezután már nincsenek biztonságban.
A hasonlat jellegzetesen amerikai, hiszen a szeptember 11-i terrortámadások képétől nem egykönnyen szabadulnak az Egyesült Államok lakói. Ám lehetséges, hogy éppen a jellegzetesen amerikai szemlélet adja majd hozzá a magyar nyomozók munkájához azt a nélkülözhetetlen többletet, amivel a rendőrség a gazemberek nyomára bukkanhat.
Az amerikai FBI ügynökeinek Magyarországon törvény szerint se több, se kevesebb joguk nincs, mint egy turistának. Ám ha önállóan nem is, magyar kollégáikkal szakértőkként részt vehetnek a nyomozásban, miként teszik ezt a nyolc embert kivégző móri bankrablók ügyében is.
Pintér Sándor most leköszönt belügyminiszter és Louis Freeh, az FBI akkori igazgatója még 2000 áprilisában kormányközi megállapodásban rögzítette, hogy Budapesten – a térségben egyedülálló módon – amerikai–magyar nemzetközi egységet hoznak létre. Az így felállt iroda legfőbb céljai között szerepel az Egyesült Államokban megbújt magyar körözött bűnözők felkutatása és kiadása, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyek teljesítése, és ami egyre sűrgetőbb: az új és kevésbé új keletű, keleti országhatáraink felől fenyegető szervezett bűnözés terjedésének megállítása.
Tavaly az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán öt magyar és öt amerikai nyomozóval állt fel a nemzetközi egység. A kísérleti céllal alakult budapesti iroda munkája sikeresnek bizonyult, mára – a magyarországi programot folytatandó – a térség más országai is meglehetős érdeklődést tanúsítanak iránta. A lengyelek már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az FBI-jal, sőt a moszkvai iroda létrehozása is egyre valószínűbbnek tűnik. Ezt feltehetően megkönnyíti és gyorsítja majd a Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök között nemrégiben megpecsételt együttműködési egyezség, hiszen kvázi társult NATO-tagként Oroszország a nyugati nyitás jegyében késztetést érezhet arra is, hogy ne csak katonai téren, hanem egyéb területeken, például a bűnüldözés terén is szorosabbra fonja az együttműködést a korábbi rivális országok hatóságaival.
Budapesten az ötfős amerikai csoportok félévente váltják egymást, a csapat jelenlegi vezetője a Los Angelesből érkezett Tim Flackherty. Elmondása szerint ebben az esetben elsősorban profilalkotásra – azaz a gyilkosok jellemének leírására – kérték fel az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda munkatársait, hiszen a magyar nyomozókétól eltérő tapasztalataik, képzettségük, technikai felszereltségük sok esetben más megvilágításba helyezheti az ügy részleteit.
A profilkészítés a kriminalisztika Európában kevéssé ismert ága, nálunk is még csak néhány éve alkalmazzák. Az Egyesült Államokban több évtizede használják a különösen kegyetlen bűnözők felkutatására. Elképzelhető, hogy rövidesen a móri ügyben nyomozó csoporthoz csatlakozik egy speciálisan képzett, amerikai profilkészítő szakember is.
Az Egyesült Államokban már valóságos legenda övezi a profilkészítő szakemberek munkáját, nem utolsósorban az olyan bűnügyi thrillerek következtében, mint például A bárányok hallgatnak vagy a Hannibál című amerikai filmek, melyeket nálunk is nagy sikerrel vetítettek a filmszínházak, és amely történetekben kulcsszerepet kapott a tettesről készített profil a pszichopata sorozatgyilkos azonosításában.
Ahogy Flackherty a móri gyilkosság társadalmi-lélektani hatásairól beszél, az nem áll messze a profilkészítők munkájának lényegétől, csak a szakértők ez esetben épp fordítva, az elkövetők gondolkodásmódját tanulmányozzák. Az eljárás alaptörvénye: a tetthely a gyilkos lelkivilágáról mesél.
– Profilkészítés során a bűncselekmény elkövetésének jellemzőiből – módjából, körülményeiből, a helyszínen fellelt nyomokból – meglehetős pontossággal lehet a bűnözők személyiségére következtetni – magyarázza Flackherty. – A találati pontosság megnő, ha ugyanaz a tettes több bűncselekményt is elkövetett, hiszen a különböző helyszíneken fellelt nyomok erősíthetik és kiegészíthetik egymást.
A profilkészítés metódusának alapjait 1978-ban rakta le az FBI két munkatársa. 1979 és 1983 között a nyomozóiroda viselkedéstudománnyal foglalkozó egysége kiterjedt tanulmányt végzett a módszer finomítása érdekében, amelynek során elítéltekkel készítettek interjúkat a kutatók, megvizsgálva bűncselekményük hátterét, melyet aztán összevetettek a különféle tetthelyek, elkövetési módozatok adataival és az áldozatokról szerzett információkkal. Az így nyert adatok képezik az alapját a jelenleg is használatos profilkészítési eljárásnak.
A móri eset vizsgálata során az ügynökök szakértői elemzéseket végeznek, ezért végigkövetik a nyomozás fázisait, részt vesznek a helyszíni szemléken, az ügyiratok értékelésében, az adatok elemzésében, a tanúk kihallgatásában, következtetéseiket pedig egyeztetik magyar kollégáik következtetéseivel. A móri bankrablásból származó iratokat már lefordították angol nyelvre, az adatok, bizonyítékok rövidesen az FBI virginiai központi laboratóriumába érkeznek, ahol a világ kiemelkedő jelentőségű bűncselekményeit elemzik.
A virginiai központ szakértői aztán – akik nemcsak a kriminalisztikában és a lélektanban járatosak, hanem gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek a bűnüldözés terén – a gondosan összegyűjtött adattömegből gyakorlatilag pszichológiai-pszichiátriai elemzést készítenek, amelyet később visszaküldenek a „terepen” dolgozó nyomozók számára.
Természetesen hiba lenne azt hinni, hogy a profilalkotás lenne csupán a sikeres nyomozati munka záloga, ám az egyéb módon szerzett információkkal és a más jellegű eszközök segítségével levont következtetésekkel kombinálva hozzásegítheti a magyar rendőrséget ahhoz, hogy a móri gyilkosok rács mögé kerüljenek.
origo.hu
Vogel Evelin elismerte, ő készítette a hangfelvételeket
