Lengyelországban megindulhat az EU mezőgazdasági segélyprogramja, a SAPARD. Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa a hét végén aláírta a lengyel Mezőgazdasági Modernizációs és Szerkezetátalakítási Ügynökség mint kifizető intézmény akkreditációját.
A program keretében Lengyelország több mint félmilliárd eurót kap, főként a vidékfejlesztésre és a feldolgozóüzemek korszerűsítésére – egyebek között marketingre, technológiára, higiéniai szabványok bevezetésére –, a magángazdaságok modernizálására, infrastruktúra kiépítésére, valamint nem mezőgazdasági jellegű munkahelyek létrehozására falun. A program akkor startol igazából, amikor az Európai Bizottság átutalja Lengyelországnak az első részletet, 85 millió eurót, az éves teljes összeg 49 százalékát. Erre akár a héten sor kerülhet. Minthogy a SAPARD az eredeti tervek szerint 2000 elején indult volna meg, három év óta 516 millió euró halmozódott fel, amely szintén felhasználásra vár. Brüsszel a beruházások mintegy egyharmadát állja, a költségek fele a kedvezményezettekre hárul, míg az állami költségvetés az összeg egyhatodát fedezi.
Lengyelország az EU-tagjelöltek sorában az utolsók között – mégis hazánk előtt – kezdheti meg a SAPARD-pénzek felhasználását. Megelőzte Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovénia és Szlovákia is. A kétéves csúszásért a felelősség egyformán terheli a lengyel kormányt, amely késlekedett a megfelelő eljárások előkészítésével és a kifizető ügynökség megerősítésével, valamint Brüsszelt, amely elmaradt a lengyel tervek és intézmények ellenőrzésével.
A lengyel mezőgazdasági termelőknek, vállalkozásoknak és községeknek legkésőbb 2003 végéig kell elkészíteniük üzleti tervüket, beszerezniük az engedélyeket, benyújtaniuk kérvényeiket és elkezdeniük a beruházásokat, ha részesedni akarnak a SAPARD-pénzekből. Megoldást kell találniuk a finanszírozásra is, mert a SAPARD-dotációt csak a folyamat legvégén, a már befejezett beruházásért kiállított számlák ellenében kapják kézhez.
Magyarországon még nem történt meg a SAPARD-ügynökség akkreditációja, ezért a kifizetések sem indulhattak el. Az összegek lehívására év végéig van lehetőségünk.
Takarmányhiánytól tart a tárca. Tovább nő a vágómarha iránti kereslet, így némileg nő annak ára – közölte a földművelésügyi tárca. Az extratej felvásárlási ára 76,5–76,8 forint között mozog literenként. Szakértők szerint gondot okozhat, hogy a kaszálók és a legelők fűhozama gyenge, ezért a szénaárak emelkedése várható a következő hónapokban. Emellett az aszály miatt a kalászosoknál rövid lesz a szár, és ebből adódóan akár szalmahiány is lehet. (MTI)
SAPARD-pénzek vidékfejlesztésre. Az EU-csatlakozásról és az agráriumról tartott lakossági fórumot a hét végén Várdán Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára. A fórumon részt vevő mezőgazdasági szakemberek és polgármesterek közül többen úgy vélték: a vidék infrastruktúrája elmaradott, fejlesztésre – önerő híján – nincs mód. A munkaerő mobilitásának hiánya pedig akadályozza az agrárfejlődést és lassíthatja az EU-csatlakozási folyamatot. Szanyi Tibor utalt arra, az előzetes tárgyalások során már jelezték a SAPARD-támogatások e célra történő felhasználását, és kedvező elbírálás várható ez ügyben. Megerősítette: a jövőben az önkormányzatokhoz is több pénz kerül, így nagyobb sikerrel indulhatnak az uniós pályázatokon.
Kényszersorozás Ukrajnában: Zelenszkij emberei már a lakásokba is betörnek + videó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!