Nemrégiben zajlott le a középiskolákban az írásbeli érettségi. Mint ismeretes, a diákok három témakör közül választhattak, éspedig: 1. Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája, 2. Jókai Mór egyik regénye, 3. Radnóti Miklós Hetedik ecloga című versének elemzése. A dolgozatokba beleolvastunk, meglepő és sántító mondatokra vadásztunk, aztán önkényesen válogattunk. Íme.
– A felvilágosodás világnézete a humanizmus.
– Jellemző dalformák: elégia, lovagi ének, ekloga, eklézsia.
– A magyar felvilágosodást Bessenyei Magyarság című röpcédulája nyitotta meg és Csokonai a Csikóbőrös kulacshoz írt testamentuma folytatta.
– Ha a szultán selyemzsinórt ajándékozott valakinek, az nyugodtan főbe lőhette magát. Annak annyi volt. (Török világ Magyarországon)
– Példák a világirodalom nagy regényeire: Goethe: Faust; Madách: Az ember tragédiája; Jókai: Mégis mozog a föld; Marx–Engels: A tőke.
– Irodalmunkban ő (Jókai) képviseli a világszellemet. Éppen ezért műveiben a térhatás igen bő és ennek következtében feszes.
– Radnóti azért írta meg a 7. eclogát, hogy saját magán segítsen, de nem sikerült neki. Az álma nem vált valóra, mert nem ébredt fel.
– Csokonai a magyar irodalom első erotikus költője, akit ezért kicsapták a debreceni kollégiumból.
– A kőszívű ember fiai felébresztették a halálos álomba dermedt magyar nemzetet (…) Ebben a regényében az író ráhúzza a keresztvizet Haynaura is…
– A Rab Ráby a vaskalapos király, II. József császár idején játszódik.
– Jókai emberlátását a derűs optimizmus határozza meg. (Még jó, hogy nem a borús pesszimizmus.)
– Lelke itt-ott boldogan repdesett a versben, mint egy rideg sas. (Radnóti: Hetedik ecloga.)
– Csokonai világosan látta, hogy a csók a szerelem előszobája. Lásd a Vázlatok és jegyzetek a csókról című művét.
– A forradalom (1848–49) idején száműzni akarták a magyar nyelvből a politika szót. Helyette az ügytant ajánlották. Miniszter helyett országlár, minisztérium helyett országlárzat volt a terv. Micsoda dili! Jókai sem lelkesedett a javaslatért. Különben alighanem egyetértett volna az egykori amerikai elnök, Lyndon B. Johnson azon meghatározásával, hogy a politikában meg kell tanulni: a csirkeszar egyik napról a másikra csirkepaprikássá változhat. (Politikai divatok.)
– Cs. V. M. állítólag megleste a fürdőző lányokat, hogy verset írhasson róluk, a másik nagy nőcsábász, Ady pedig el is hitte, hogy így volt. De nem zörög a haraszt…
– (Dolgozatkezdés:) A mesemondó Jókairól egy szólás jut az ember eszébe: mese-mese meskete, tehén segge fekete… Hát róla ez nem mondható el: az ő meséinek, regényeinek van füle és farka.

250 forint a horrorért – így néznek ki Karácsony Gergely büszkeségei