Úgy hírlik, miután néhány héttel a választási kampány startja előtt a Somogyért Egyesület a Centrum párt ernyője alá került, az ország egyik legnagyobb vidéki civil szervezete pártosodik. Erősíti ezt a feltételezést az is, hogy Gyenesei Istvánt, a Centrum egyik alapítóját és elnökségi tagját a kampány során gyakran szóvivői szerepben láttuk, hallottuk a médiában. Van-e alapja a híresztelésnek?
– Hamis az az állítás, hogy a Somogyért Egyesületnek bármi köze is lenne a Centrum párthoz. Annyi köze sincs hozzá, mint a Fidesznek. A Somogyért egy klasszikus civil szervezet, amely sose volt és sose lesz párt, és nem támogat politikai pártokat. Egyesületünk egy sajátos politikai időszak szüleménye: akkor szerveződött meg, amikor 1994-ben a megyei közgyűlésekbe is „bele akarták kényszeríteni a politikát”. Noha egy ostoba döntés volt, hogy a megyei közgyűlésbe csak párt, vagy egyéb jelölő szervezet listájáról lehet bekerülni, végül is az egyesület számára ezzel megadatott a lehetőség a jelöltállításra. Habár a megalakulásunkkor nem nagy jövőt jósoltak nekünk, 1994-ben tíz képviselőt juttattunk a megyei közgyűlésbe, 1998 óta pedig a 14 MSZP-s, a 12 Fidesz–MDF-es és a három kisgazda mellett a „Somogyértnak” 11 képviselője van. Egyesületünk megtalálta a helyét a megyei köztestületben. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha megjegyzem: jelentős szerepünk van abban, hogy kiegyensúlyozott a megyei közgyűlés munkája, nincsenek vérre menő, áldozatokat szedő politikai csaták. Ami pedig az egyesület „pártosodását” illeti, emlékeztetni szeretném, hogy az Összefogás Magyarországért– Centrum egy szövetség, nevében nincs benne a párt szó, más kérdés, hogy így kellett bejegyezni. A Somogyért Egyesületet és a Centrumot – mint a Somogyért és a Centrum egyik alapítója – Gyenesei István köti össze. Ennyi és nem több! Hangsúlyozom: a Somogyért és a Centrum két külön dolog.
– Mi lesz az országgyűlési választások eredményében csalódott Centrummal?
– Meggyőződésem, hogy mivel Magyarországon szükség van egy politikai középerőre, a Centrumnak van jövője. Isten mentse meg a magyar vidéket azoktól a politikai csatározásoktól, amelyek a választási kampányt jellemezték, és attól a polarizációtól, ami a nagy politikában bekövetkezett. Túl kicsi ország vagyunk ahhoz, hogy négyévenként kispadra ültessék a választások vesztesét, az ország harminc-negyven százalékát, és csak a kívülről való bekiabálás engedtessék meg neki. Visszatérve a Centrum jövőjére, lehetséges, hogy megváltozott összetételben fog tovább működni, ám hogy szükség lesz rá, abban biztos vagyok. A Centrumnak ki kell forrnia magát.
– És merre tart a Somogyért?
– Egyesületünket az is jellemzi, hogy semmit sem bíz a véletlenre. A néhány hete tartott közgyűlés eldöntötte, hogy részt veszünk az önkormányzati választáson, állásfoglalás történt a listavezető személyéről, és arról is döntés született, hogy pártokkal nem állítunk közös listát. A helyi politizálásból jelesre vizsgázott, tevékeny és tisztességes közéleti emberekből válogatott jelöltjeink lesznek, de nyitottak vagyunk más civil szervezetekkel való összefogásra is. Állítom: nélkülünk nem lesz többség Somogy közgyűlésében. Egyébként pedig minden erőfeszítésem arra irányul, hogy Somogyban megvalósuljon egy „nagykoalíciós megyei kormányzás”. A megye érdeke ezt kívánná.
– A rendszerváltozás óta nem volt olyan politikai kurzusváltás, hogy – legalábbis Somogyban – ne lett volna szóbeszéd tárgya Gyenesei István politikai pályafutásának iránya. Arról is hallani lehetett, hogy országos intézmény vagy szervezet élére kerül. Mire predesztinálja önt a Somogy Megyei Közgyűlés és a Somogyért Egyesület elnökeként betöltött szerepe? Áll-e még az a mondása, hogy „okos ember ugródeszkája a múlt”?
– Szeretném leszögezni, hogy – bár az ember változékony teremtménye az istennek – az elmúlt évtizedben a politikai hitvallásom semmit sem változott. Ezt én az élet nagy ajándékának tartom. Ugyanakkor mi tagadás, megtisztelő, hogy országos szintről is érkezik ajánlat számomra, ám én úgy látom, van még feladatom Somogyban is bőven. Országos példát adni valamiből, modellértékű szervezetet életre hívni és életben tartani rendkívül jó érzés. Lehet, hogy merész az analógia, de úgy látom: amiként Orbán Viktor ma a polgári körök szervezéséért munkálkodik, mi 1994-ben ugyanígy szerveztük a Somogyért Egyesületet. Lehetséges, hogy jól vizsgázott ez a modell? Most az egyesület elnökeként divatos szóhasználattal azt mondhatom: „ helyzetben van” az egyesület. Noha mint civil szervezetet, állami támogatással nem kényeztetnek el bennünket, nincsenek működési gondjaink. Ha lettek volna vagy lennének, nem tudtunk volna négy év alatt 36 millió forint ösztöndíjat adományozni a somogyi egyetemistáknak, főiskolásoknak. Úgy látom, jók az esélyeink a helyhatósági választásokon.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
