A Tungsram gyár Újpesten

Újpest ma is legnagyobb gyárát, a Tungsram Rt.-t több mint száz éve, 1901-ben, az Egyesült Villamossági és Gépgyár Rt. részeként hozták létre, amely később, anyacégétől leválva Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven üzemelt tovább, nevét 1984-ben változtatták Tungsramra. Mai tulajdonosa, a külföldi General Electric a rendszerváltozás idején vásárolta meg.
A bécsi születésű, de Pesten élő mérnök, Eggert Bernát Béla, értesülve Thomas Edison 1879-es, sikeres izzólámpa-kísérleteiről, már három év múlva – csak két évvel az Edison által alapított gyár megszületése után – testvéreivel együtt létrehozott egy hasonló, szénszálas izzólámpákat gyártó üzemet a pesti Huszár utcában. A sikeresen fejlődő üzem 1896-ban egyesült az Elektromos Lámpa Rt.-vel és felvette az Egyesült Villamossági Rt. nevet. Az addigi telephelyek rövidesen kicsinek bizonyultak, ezért a cég 1901-ben Újpestre költözött. A Kereskedelmi Minisztérium anyagi segítségével vásárolták meg Károlyi gróf közel tizennégy négyszögöl nagyságú telkét, azzal a kikötéssel, hogy a létesítendő üzem minimum ezerkétszáz munkást foglalkoztat és napi huszonötezer izzólámpát gyárt majd. „Örvendetes, hogy vármegyénknek amúgy is virágzó községe ezáltal a gyártelep által is óriási lendületet nyer a fejlődés terén, és a munkás alkalmazásával munka nélküli emberei is foglakozáshoz jutnak, sőt új munkások felvételével a lakosság száma is nagyban emelkedik” – vetíti előre a jövőt az Újpest Közlöny lelkes cikkírója. Jóslata bevált, 1913-ra ugyanis a foglalkoztatottak száma már több mint három és fél ezerre emelkedik; ennél hazánkban egyedül a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben alkalmaztak több munkást.

A ma már élő legendának számító újpesti gyár már korán jelentős kutatási eredményekkel is büszkélkedhetett, mérnökei, Just Sándor és Haneman Ferenc 1904-ben találták fel a világhírű wolframszálas izzólámpát, amely ettől kezdve a gyár fő termékévé lépett elő. Aschner Lipót, a „menedzser szemléletű” igazgató 1921-ben önálló kutatólaboratóriumot is létesített, ahol a kor legjobb szakemberei, Millner Tivadar, Bródy Imre, Czukor Károly és Bay Zoltán dolgoztak és értek el világszintű eredményeket. Az ő kutatásaiknak köszönhetően indult meg a rádiócső- és a kriptonlámpák gyártása, 1937-től Európában negyedikként kísérleteztek sikeresen a televíziós képátvitellel, a második világháború alatt pedig a később az űrkutatásban hasznosított hold-radarkísérleteket hajtottak itt végre. A washingtoni Technológiai Múzeumban kiállított, mindössze két magyar találmány egyike éppen Bay Zoltán elektronszámláló csöve. A kutatásokon kívül Aschner kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a színvonalas oktatásnak is, az Egyesült Izzó támogatásával jött létre a Budapesti Műszaki Egyetem atomfizikai tanszéke. 1948-ban az Izzót is államosították, és több gyárral egybeolvasztották. Ekkor indult meg itt a fénycsövek tömeggyártása. Az elmúlt évtizedekben katódsugárcsöveket, magnetofonokat, nátriumgőzlámpákat és integrált áramköröket gyártottak itt és az ország nagyobb városaiban kiépített tizenegy üzemben.
A nagy múltú újpesti gyár nevét 1984-ben változtatták át Tungsramra, a rendszerváltozás idején nyugati bankok tulajdonába került, 1993 óta pedig a General Electric hazai központjaként működik.