Erősödik az infláció

A Kopint-Datorg Rt. 0,5 százalékponttal 3,7 százalékra emelte az idei GDP-növekedés várható mértékét legújabb előrejelzésében, amelyet internetes honlapján tett közzé. A prognózis szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2003-ban 4,6 százalékkal bővül.

Rontotta inflációs előrejelzését a Kopint-Datorg Rt.: a márciusi prognózishoz képest 0,3 százalékponttal 5,9 százalékra emelték az idei inflációs várakozást, 2003-ra pedig legalább 5,2 százalékos pénzromlást várnak a gazdaságkutató társaság kutató közgazdászai – derül ki a cég által tegnap nyilvánosságra hozott jelentésből. A folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó előrejelzését úgyszintén módosította, negatív irányba: a márciusi kétmilliárd euró helyett 2,6 milliárd eurós hiányt prognosztizálnak 2002-re. A kutatók szerint az ipari termelés az idén 4,8, jövőre 7,2 százalékkal bővülhet. Az export 2002-ben 6,8 százalékkal, jövőre 8,7 százalékkal nő, az import az idén 8,2 százalékkal, jövőre 8,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az államháztartás hiányát – nem számolva az esedékes privatizációs bevételekkel – az idén a GDP 4,3, jövőre 3,4 százalékára teszik.
Bartha Attila, a kutatóintézet munkatársa tegnap sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a gazdaság dinamikáját főként az építőipar, a szolgáltatás és a kereskedelem bővülése tartotta fenn az elmúlt időszakban, míg az ipari termelés ahhoz egyáltalán nem járult hozzá. Szavai szerint az elmúlt évektől eltérően az idén a belföldi felhasználás növekedése meghaladta a GDP bővülési ütemét. – Az év hátralévő részében emelkedhet a lakosság megtakarítási hajlandósága és csökken a fogyasztás növekedésének üteme, így az év egészében a magánfogyasztás 5,5-6 százalékkal bővülhet – idézte az MTI a közgazdászt. A kutató felhívta a figyelmet a vámstatisztikák javuló és a fizetési mérleg romló adatainak ellentmondására. Hozzátette: a folyó mérleg egyenlegének romlása az idén nem lesz tragikus, ám valószínű, hogy az alacsony működőtőke-beáramlás miatt a deficit ellensúlyozására más források bevonására is szükség lesz.
Palócz Éva, az intézet vezérigazgató-helyettese a költségvetést elemezve kiemelte: az eredeti előirányzatok 2002-re már nem adnak iránymutatást. Hozzátette: amenynyiben az új kormány többletkiadásai nem haladják meg a már ismertetett intézkedéseket, úgy az államháztartás hiánya hétszázmilliárd forint alatt tartható. Hangsúlyozta, hogy 330-350 milliárd forinttal magasabb bevételre és csaknem ötszázmilliárd forinttal magasabb kiadásra számítanak az eredeti előirányzatokban szereplőknél.
Palócz Éva a fiskális politika lazaságát jellemezve elmondta, hogy az államháztartás elsődleges egyenlege, ami 1997-ben még a GDP 3,1 százalékát tette ki, évek alatt eltűnt, és az idén várhatóan –0,2 százalék lesz. A kutató hangsúlyozta: a forint gyengítése és erősítése nem célszerű. Hozzátette, hogy az MNB-s inflációs célkitűzések nem teljesülnek, mivel véleményük szerint a fogyasztói árak idei növekedése nem csökken 5,8 százalék alá. Óvott egy esetleges kamatemeléstől, ami – mint mondta – nem, vagy csak nagyon lassan tükröződne az infláció alakulásában, ám a belföldi fogyasztási keresletre reagáló közepes vállalatok beruházási lehetőségeit jelentősen csökkentené.

A jegybank másként látja. A kormány olyan antiinflációs pályát vázolt fel, amely nem mond ellent a jegybanki céloknak. Ezért sem az idei, sem a jövő év végi inflációs célt nem kell megváltoztatni – mondta Riecke Werner, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tegnap, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén. A jegybanki alelnök üdvözölte, hogy a kormány az államháztartás ez évi, várhatóan hatszázalékos GDP-arányos hiányát jövőre 4,5 százalékra akarja csökkenteni. Ugyanitt Bokros Lajos, a Világbank igazgatója, expénzügyminiszter a Dunaferr és a Malév privatizációját sürgette, mondván, hogy az unióhoz való csatlakozás időszakában az ország a privatizáció befejezésével őrzi meg tőkevonzó erejét. Bokros Lajos szerint a privatizáció határozott befejezése azért is szükséges, mert az pozitív jelzés lesz mind a kül-, mind a belföldi befektetőknek. (MTI)