Ikerdeficit réme fenyeget

Folytatódott májusban a külső és belső pénzügyi egyensúly romlása: a folyó fizetési mérleg hiánya január–májusban a tavaly első öthavinak két és félszeresére, 1,4 milliárd euróra emelkedett – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt összefoglalójában. A jelentés szerint az áruforgalom passzívumának egyre kisebb részét tudja ellentételezni a szolgáltatások bevételi többlete, idén a szolgáltatások bevételi többlete az ötödét sem fedezi az áruforgalmi hiánynak.
Az államháztartás deficitje folyó áron 3,6-szerese volt a tavaly első félévinek. Az idén június végéig felhalmozott 501 milliárd forintos hiány csaknem akkora, mint az éves előirányzat. A hiány júniusban 92 milliárd volt, 3,4-szerese a tavaly júniusi deficitnek. A hathavi hiánynövekedés több mint hetven százaléka a központi költségvetésben keletkezett. A központi költségvetés hiánya az év első hat hónapjában a tavalyinak 4,3-szeresére, 360 milliárd forintra emelkedett.
A külkereskedelmi mérleg hiánya hónapról hónapra alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Öt hónap alatt összesen 1,3 milliárd eurós hiány alakult ki, csaknem négyszázmillióval kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A hiány összege az export 8,5 százalékát tette ki, ez a relatív hiány 3,7 százalékpontos mérséklődése az előző év azonos időszakához képest.
A vizsgált időszakban az infláció mérséklődése folytatódott. Az első félévi áremelkedés üteme valamennyi fogyasztási főcsoportban mérséklődött, a legjelentősebb ütemcsökkenés, 1,8 százalékos, az élelmiszereknél volt, de jóval az átlag alatti mértékben drágult a háztartási energia is. Az összefoglaló szerint a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest májusban 0,5 százalékkal emelkedtek, júniusban pedig 0,4 százalékkal csökkentek.
Az ipari termelés az év első öt hónapjában gyakorlatilag stagnált, májusban pedig csökkent az előző év azonos időszakához képest – állapítja meg a jelentés. Tavaly január–májusban tíz százalékkal nőtt az ipari termelés. A KSH szerint a májusi visszaesés nagyobb részben abból adódott, hogy az idén kevesebb munkanap volt, mint tavaly. A naptári eltérést kiküszöbölve a csökkenés mértéke nem érte el az egy százalékot. Az ipar egészére nagy befolyással volt az, hogy korábban a fejlődés motorját jelentő villamosgép- és műszer-, valamint a járműgyártás sem májusban, sem az első öt hónapban nem tudta elérni a tavalyi szintet.
A jelentés szerint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatottak száma 3,859 millió, a munkanélkülieké 230 ezer fő volt június végén. Az 5,6 százalékos munkanélküliségi ráta is gyakorlatilag megegyezik a 2001 azonos időszakában mérttel.
A fogyasztói kereslet 8,1 százalékos növekedése már az első negyedévben is jelentősen meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékos növekedési ütemét. A KSH szerint hosszabb távon – a kilencvenes évtized közepétől számítva – a háztartások fogyasztása összességében lassabban nőtt, mint a GDP.
***
Kibontakozást vár a GKM. A világgazdasági környezet az év hátralévő részében az exportlehetőségek bővülése révén segíteni fogja a magyarországi konjunktúra kibontakozását – derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján nyilvánosságra hozott elemzésből. Az elemzés szerint a növekedés belső tényezői közül a lakossági fogyasztás emelkedik ki, amelynek bővülése a várakozások szerint a következő negyedévekben erőteljes marad. A GKM szerint ennek hátterében a reálbérek tíz százalék körüli várható éves bővülése, illetve az erőteljes fogyasztói bizalom áll. Az első félévben egyértelműen a lakásépítés és a központi beruházások jelentették a fő húzóerőt, amelyek lendülete az év második felében várhatóan csak kissé mérséklődik. A GKM ugyanakkor az év egészére az egyensúlyi mutatók romlását várja.
***
Pesszimisták a cégek. Júliusban csökkent a nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző Top–100 konjunktúraindex, értéke 54 százalék lett, szemben a júniusi 56, illetve a tavaly júliusi 55 százalékkal – derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összesítéséből. Pesszimistábbak a kis- és középvállalkozások (kkv) is: a kkv-szektor gazdasági várakozásait jelző konjunktúraindex júliusban 49,1 százalék volt, az előző hónaphoz képest három százalékponttal csökkent. Tavaly júliusban ugyanakkor az index ennél is alacsonyabb, 45,2 százalék volt.