Nemzetközi jogot sértett a tömegoszlatás

A gyülekezési jog alapvető jog, amit akkor is biztosítani kell, ha a demonstrációra nem kérnek előzetesen engedélyt – mondta a közelmúlt utcai tüntetéseinek apropóján A Hét című tévéműsorban Eva Maria Barki, ismert osztrák jogi szakértő. Minél erősebb egy demokrácia, annál több demonstráció zajlik az utcákon – vélekedett, a tüntetéseket inkább az elmaradottabb társadalmú országokban verik le rendőri erővel.

A bécsi jogász szerint a demonstrációk elfojtása olyan államokra jellemző, ahol még törékeny az alkotmányos rend. – Ilyen állam például Bulgária vagy Törökország – mondta.
Emlékeztetett a tiroli polgárok egy közelmúltbeli akciójára. Ott ugyanis a helyiek – bejelentés nélkül – elzárták a Németország felé tartó autósztrádát, így tiltakoztak a nagymértékű tranzitforgalom ellen. A fuvarozók a strasbougi bírósághoz fordultak, komoly kártérítést követelve a hosszas blokád miatt. A törvényszék azonban elutasította a kárigényt, és kimondta: a gyülekezési jog erősebb a szállítmányozók kártérítési jogosultságánál.
– Az emberi jogok európai egyezménye – amit Magyarország is aláírt – kimondja, hogy a gyülekezési jog alapvető jog – hívta fel a figyelmet Eva Maria Barki, hozzátéve: az egyezmény sokkal magasabb szintű, mint az a magyar rendészeti előírás, amely szerint a demonstrációkat be kell jelenteni. – Ez vonatkozik a július 4-i, Erzsébet hídi blokádra is, tehát súlyos hiba volt brutális rendőri fellépéshez folyamodni – érvelt a jogiszakértő.
Elismerte, hogy az egyezmény kivételt tesz abban az esetben, ha a demonstráció mások szabadságát veszélyezteti, ám kiemelte: a tiroli példa is igazolja, hogy minden blokád a forgalom bizonyos mértékű zavarásával jár, ez tehát nem elegendő indok a gyülekezés feloszlatására.