Kényszerhelyzetre hivatkozik a pilóta

Megfellebbezi a Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH) határozatát Hegedűs Zoltán, a Thessalonikiben két évvel ezelőtt balesetet szenvedett Malév-gép parancsnoka. A pilóta szerint a tavaly decemberben lezárult szakmai vizsgálat – a PLH most közzétett megállapításaival ellentétben – nem a pilótákat, hanem a görög légiirányítást hibáztatta a balesetért.

Mint arról lapunkban tegnap beszámoltunk, a pilóták felelősségét állapította meg a magyar Polgári Légiközlekedési Hatóság, amiért Thessaloniki repülőterén 2000 júliusában behúzott futóművel ért földet, és totálkáros lett a Malév TU–154-es repülőgépe.
A vizsgálati adatok szerint ugyan a balesethez az is hozzájárult, hogy a görög légiirányítás időzavarba került, és nem, illetve kis késéssel reagált a légtérben történtekre, ezt az időzavart azonban az okozta, hogy a Malév-gép – a görög utasításokkal ellentétben – az engedélyezettnél korábban kezdte megközelíteni a futópályát. A PLH szerint az időzavar volt az oka annak is, hogy a műszerek lista szerinti kötelező ellenőrzése a leszállás előtt elmaradt, így a pilóták nem észlelték, hogy a futómű nincs kiengedve. Ám a PLH szerint az időzavart maga a gép személyzete idézte elő.
– A PLH mostani megállapításai éles ellentétben állnak a tavaly decemberben lezárult szakmai vizsgálat eredményével. Akkor még az volt a hatósági álláspont, hogy a gép személyzete – tekintettel a körülményekre – nem marasztalható el, és tovább repülhet – mondta el lapunknak Hegedűs Zoltán, a balesetet szenvedett gép parancsnoka. A pilóta hangsúlyozta: a thessaloniki repülőtér hegyek között fekszik. A repülőtéren igen nagy volt a zsúfoltság, és veszélyes közelségbe kerültek volna egy másik géphez, valamint a hegyekhez, ha pontosan követik a görög légiirányítók utasításait és a repülőtér fölött körözve késleltetik a leszállást. – A most zárult vizsgálat ezzel a kérdéssel már nem foglalkozott, tavaly decemberben viszont velem azt közölték: a körülményekre tekintettel az egyedül lehetséges megoldást választottuk, amikor megközelítettük a futópályát. Hegedűs Zoltán azt is elmondta: egy katlanban, majdnem műrepülői teljesítményt nyújtva kellett manőverezniük, s ezért maradt el a műszerek, így a futómű helyzetének a lista szerinti ellenőrzése is. De ha a futómű nem is volt kiengedve, amúgy is átstartoláshoz készültek, ez pedig futómű nélkül is lehetséges.
A pilóta állításának némiképp ellentmondanak a PLH vizsgálati adatai. Ezek szerint ugyanis az átstartolást csak akkor hajtották végre, amikor egy földön álló gép személyzete, majd a görög légiirányítás is észlelte: a gép futóműve nincs kiengedve, és rádión fölszólították a Malév-repülőt, hogy startoljon át.
– Mindenképpen kényszerhelyzetben voltunk – állította ezzel szemben Hegedűs Zoltán –, és a futómű helyzetét már nem is ellenőrizhettük volna, mert bizonyos magasság alatt tilos a listát tanulmányozni. Akkor már másra kell koncentrálni.
A vállalkozóvá kényszerült pilóta megfellebbezi a PLH határozatát.