Kényszerhelyzetre hivatkozik a pilóta

Megfellebbezi a Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH) határozatát Hegedűs Zoltán, a Thessalonikiben két évvel ezelőtt balesetet szenvedett Malév-gép parancsnoka. A pilóta szerint a tavaly decemberben lezárult szakmai vizsgálat – a PLH most közzétett megállapításaival ellentétben – nem a pilótákat, hanem a görög légiirányítást hibáztatta a balesetért.

Szöghy Katalin
2002. 08. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint arról lapunkban tegnap beszámoltunk, a pilóták felelősségét állapította meg a magyar Polgári Légiközlekedési Hatóság, amiért Thessaloniki repülőterén 2000 júliusában behúzott futóművel ért földet, és totálkáros lett a Malév TU–154-es repülőgépe.
A vizsgálati adatok szerint ugyan a balesethez az is hozzájárult, hogy a görög légiirányítás időzavarba került, és nem, illetve kis késéssel reagált a légtérben történtekre, ezt az időzavart azonban az okozta, hogy a Malév-gép – a görög utasításokkal ellentétben – az engedélyezettnél korábban kezdte megközelíteni a futópályát. A PLH szerint az időzavar volt az oka annak is, hogy a műszerek lista szerinti kötelező ellenőrzése a leszállás előtt elmaradt, így a pilóták nem észlelték, hogy a futómű nincs kiengedve. Ám a PLH szerint az időzavart maga a gép személyzete idézte elő.
– A PLH mostani megállapításai éles ellentétben állnak a tavaly decemberben lezárult szakmai vizsgálat eredményével. Akkor még az volt a hatósági álláspont, hogy a gép személyzete – tekintettel a körülményekre – nem marasztalható el, és tovább repülhet – mondta el lapunknak Hegedűs Zoltán, a balesetet szenvedett gép parancsnoka. A pilóta hangsúlyozta: a thessaloniki repülőtér hegyek között fekszik. A repülőtéren igen nagy volt a zsúfoltság, és veszélyes közelségbe kerültek volna egy másik géphez, valamint a hegyekhez, ha pontosan követik a görög légiirányítók utasításait és a repülőtér fölött körözve késleltetik a leszállást. – A most zárult vizsgálat ezzel a kérdéssel már nem foglalkozott, tavaly decemberben viszont velem azt közölték: a körülményekre tekintettel az egyedül lehetséges megoldást választottuk, amikor megközelítettük a futópályát. Hegedűs Zoltán azt is elmondta: egy katlanban, majdnem műrepülői teljesítményt nyújtva kellett manőverezniük, s ezért maradt el a műszerek, így a futómű helyzetének a lista szerinti ellenőrzése is. De ha a futómű nem is volt kiengedve, amúgy is átstartoláshoz készültek, ez pedig futómű nélkül is lehetséges.
A pilóta állításának némiképp ellentmondanak a PLH vizsgálati adatai. Ezek szerint ugyanis az átstartolást csak akkor hajtották végre, amikor egy földön álló gép személyzete, majd a görög légiirányítás is észlelte: a gép futóműve nincs kiengedve, és rádión fölszólították a Malév-repülőt, hogy startoljon át.
– Mindenképpen kényszerhelyzetben voltunk – állította ezzel szemben Hegedűs Zoltán –, és a futómű helyzetét már nem is ellenőrizhettük volna, mert bizonyos magasság alatt tilos a listát tanulmányozni. Akkor már másra kell koncentrálni.
A vállalkozóvá kényszerült pilóta megfellebbezi a PLH határozatát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.