Levelek Pestről és Budáról

Nagy Károly (Budapest): Alig várom a szerdát, hogy olvashassak Pest-Buda emléktábláiról. Igen jónak tartom ezt a sorozatot. Az első királyi főügyész című július 24-i írásban azonban – Kozma Sándor életének kutatójaként – egy sajnálatos elírást találtam. „A királyi ügyészség apja” Kerepesi temetőben álló kétszobros síremlékének alkotója Kallós Ede, s nem mint a „nyomda ördöge” íratta: Endre. Kallós leghíresebb műve a pesti Vörösmarty-emlékmű, amelyet mesterével, Telcs Edével közösen alkotott carrarai márványból 1908-ban. (A Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség Markó utcai székházának előcsarnokába az időjárás viszontagságai elől bementett Justitia szobor szintén márványból van, s micsoda borzadály és égbekiáltó hozzá nem értés, hogy e gyönyörű, a Kúria – ma Néprajzi Múzeum – díszcsarnokába tervezett és elhelyezett szobrot 30 éve a mai Pest Megyei Bíróság előtti térségre kihelyezték.) Telcs Edéről szólva megemlítem, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a bankcentrum közötti kis téren áll a Széchenyi-kút „Virulj!” felirattal, amely Telcs és Mészáros Andor, Ausztrália egyik legnagyobb szobrászának közös műve. Mészáros készítette el 1960-ban a világ egyetlen Shakespeare-t színészként ábrázoló szobrát, amely Ballarat város főterén áll. A kétméteres bronzszobor másolatát 2003. április 23-án, az angol szellemóriás születés- és halálozásnapján a pesti Duna-parton fogják felállítani ausztrál, angol és magyar öszszefogással. E Shakespeare-szobor arra hivatott, hogy lelki, eszmei híd legyen Ausztrália, Magyarország és Anglia között. Köszönet illeti Mészáros 92 esztendős özvegyét, szobrász fiát, valamint sok Ausztráliában, Angliában és itthon élő – zömmel kisnyugdíjas – magyart.
*
Dobai Miklós (A Horthy Miklós Történelmi Társaság Budapesti Tagozatának elnöke): A XI. kerületi Bartók Béla úton fellelhető emléktáblákról korábban már szóltam, most szeretném felhívni a Magyar Nemzet olvasóinak figyelmét a Bartók Béla úttal közel párhuzamosan futó Budafoki út 10/c épületének falán lévő, szép domborművel díszített emléktáblára, amelyre csak a minap bukkantam rá. A tábla szövege így hangzik: „Ebben a házban élt 1945–1992 között Domokos Pál Péter (1901, Csíksomlyó – 1992, Budapest) tanár, néprajztudós, a moldvai csángó magyarság segítője, múltjának kutatója.” Mellette egy másik, szintén virágokkal és koszorúkkal borított tábla pedig a táblát állítókat sorolja fel: „Állították: XI. kerületi önkormányzat, Erdélyi Szövetség, Bolváry Gy. dr., Lakatos D. csángó-magyar, Magyar Néprajzi Társaság, Halász P., Némethi G. dr.”
Szinte képtelenség Domokos Pál Péter érdemeinek felsorolására vállalkozni. Ehhez a Magyar Nemzetnek nemcsak a Pest-Buda melléklete, de a hét végi Magazinja sem lenne elegendő. „Péter bácsi”, ahogy idős korában a vele kapcsolatba kerülők nevezték, talán legszebb könyve, az 1979-ben, a Szent István Társulatnál megjelent „…édes Hazámnak akartam szolgálni…” egyik példányának dedikálásával akart segíteni a szocialista Romániában sínylődő csángó magyarokon. Az 1519 oldalas mű megjelenésekor, ahogy akkoriban illett, Domokos Pál Péter dedikációval ellátott példányt juttatott el Cseterki Lajos elvtárshoz (Istenem, ki emlékszik még erre a névre!), a számos párttisztséget betöltő nagy hatalmú „apparatcsik”-hoz, a következő dedikációval, amelynek minden szava és betűje a diplomatikus, de elvhű fogalmazás mintaképe lehetne: „Cseterki Lajosnak szeretettel ajánlom könyvemet, melyben sok szó esik a világ legelhagyatottabb kisebbségéről, testvéreinkről, az emberi jogok nélkül élő moldvai csángó ma-gyarokról. Budapest, 1979. VIII. 26., Lajos napján. Domokos Pál Péter.”
E mondat leírásához akkoriban óriási bátorság kellett. Péter bácsi tíz évvel ezelőtt távozott az élők sorából.
*
Sztakó Istvánné (Pesterzsébet aljegyzője): A Magyar Nemzet 2002. augusztus 12-i száma mellékletének 23. oldalán megjelent cikk (interjú Perlaki Jenő polgármesterjelölttel) Pesterzsébet önkormányzata polgármesteri hivatalának ügyfélfogadási hangnemét kifogásolta. A cikkben megjelent vélemény törekvéseinkkel és tapasztalatainkkal ellentétes, folyamatosan arra törekszünk, hogy a lakossági szolgáltatások színvonalát javítsuk. Ezt kívántuk elérni az ügyfélszolgálati és okmányiroda kulturált váróhelyiségének kialakításával, a legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító területeken az előjegyzés bevezetésével, amely alapján az ügyféllel egyeztetett időpontban soron kívül intézzük az ügyeket. Elsők között oldottuk meg a mozgássérültek akadálymentes közlekedését. Az interneten keresztül külön kerületi fórumon folyamatos párbeszédet folytatunk a lakossággal. A pozitív tartalmú visszajelzések, levelek és a közmeghallgatások tapasztalatai azt mutatják, hogy intézkedéseinket a lakosság megelégedéssel fogadja. Kivételesen előfordulhat udvariatlan ügyintézői magatartás – ami ellen határozottan fellépünk –, azonban ügyfélfogadásunk hangnemére általánosan nem az a jellemző.
*
Prof. Dr. Nékám Kristóf (Egyetemi magántanár, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke): A Magyar Nemzet 2002. július 31-i számának Pest-Buda mellékletében megjelent a „Mégis gyógyítható az allergia” című, Szebeni Antal által jegyzett cikk. Az ebben foglaltak ellentétesek világszerte sok ezer kutató, sok tízezer gyakorló orvos, sok millió beteg tapasztalataival. Az allergiák nagy része nem gyógyítható, többek között azért sem, mert a háttérben olyan továbbörökíthető hajlamosság áll, amely már serdülőkorra a szervezet stabil tulajdonságává válik. Ha Gouth János törökbálinti kollégának valóban rendelkezésére állnak a „hálás betegek ezrein”, valamint laboratóriumban végzett megfigyelések, amelyek megfelelnek a klinikai vizsgálatok világszerte elfogadott kritériumainak, legfőbb ideje lenne, ha bizonyítékokon alapuló adatait közkinccsé tenné – akár hazai szakmai folyóiratokban, akár (ha ezeket a megfigyelések fontosságához, jelentőségéhez mérten kevésnek érzi) az allergológia nemzetközi szaklapjaiban. Ebben egyébként (megfelelő szakmai tartalom esetén) társaságunk örömmel segítene. Félrevezető a cikknek az a megjegyzése, hogy a homoktövis-gyümölcskivonatnak nincs melléhatása, mert nem tartalmaz adalékanyagokat. Számos növényi eredetű gyógykészítmény hatóanyagáról derült ki ennek ellenkezője.