Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Dánia elszántan igyekszik előrevinni az – elsősorban a bővítés finanszírozásával összefüggő közös uniós álláspont hiánya miatt – megrekedt folyamatot. A dánok legújabb kezdeményezése, hogy (biztos, ami biztos alapon) október 28-ra speciális bővítési csúcstalálkozót hívnak össze Koppenhágába a 13 tagjelölt ország – az első körben esélyes Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia, valamint Bulgária, Románia és Törökország – állam- és kormányfőinek részvételével. A tanácskozás deklarált célja, hogy tájékoztassák a csatlakozni készülő országok vezetőit az előzőleg, október 24–25-én lezajló európai uniós csúcs döntéseiről.
Elvileg ezen a brüsszeli összejövetelen adják áldásukat az integráció jelenlegi tagállamainak vezetői az Európai Bizottság javaslataira. A brüsszeli testület az október 9-én nyilvánosságra kerülő idei országjelentésekhez csatolt stratégiai dokumentumban tesz javaslatot azokra a tagjelöltekre, akikkel az év végéig lehetséges lezárni a csatlakozási tárgyalásokat.
A brüsszeli csúcsra már az is kiderül, hogy miként szavaztak október 19-én az írek: igent vagy ismét nemet mondtak a – bővítés jogi-intézményi kereteit is rögzítő – nizzai szerződésre. Ha igen, akkor ez az akadály is elhárul, ha nem, akkor újabb bonyoldalmak adódhatnak. Az Európai Bizottság illetékesei – Romano Prodi elnök és Günter Verheugen bővítési biztos – váltig állítják, hogy egy újabb ír elutasítás esetére nem rendelkeznek vészforgatókönyvvel a bővítés menetrendszerű továbbvitelére.
Az októberi EU-csúcs rendkívüli tétje mindamellett, hogy sikerül-e kialakítani az unió közös álláspontját a bővítés finanszírozásával öszszefüggő kérdésekről – még ezzel is adódhatnak nehézségek. Ha igen, és amennyiben ezzel összefüggésben is megszületik az egyezség a közösség és az egyes tagjelöltek között, úgy a csatlakozási tárgyalásokat a december 12–13-i koppenhágai EU-csúcson zárhatják le, és az új tagokat várhatóan 2004-ben veszik fel a közösségbe.
Ez lenne a menetrend, s a dán elnökség becsületére legyen mondva, minden lehetséges módon igyekszik is biztosítani ennek betartását. Ám, miként a mondás tartja, az ördög a részletekben rejlik: a csalódások elkerülése érdekében nem árt odafigyelni néhány baljós előjelre. Az egyik a már említett ír népszavazás, amelyen egyáltalán nem zárható ki, hogy ismét a Nizzával szembefordulók tábora nyer. Ez az ajándék a bővítést ellenzők ölébe
***
Ki hol tart?
Tagjelöltek Lezárt
fejezetek száma
Bulgária 21
Ciprus 28
Csehország 25
Észtország 28
Magyarország 26
Lettország 27
Litvánia 28
Málta 24
Lengyelország 26
Románia 13
Szlovákia 27
Szlovénia 28
Forrás: Európai Bizottság
***
Ír bonyodalmak. Komoly nehézségekbe ütközhet a nizzai szerződés ratifikálásának ügyében a második referendumra készülődő Bertie Ahern kormányfő. Egy bírói vizsgálati jelentés ugyanis korrupciós ügyek miatt elmarasztalta Ray Burke-t, az ír jobbközép kormánykoalíció volt külügyminiszterét és P. J. Marát, a Fianna Fáil veterán politikusát, az újabb írországi népszavazás kampányának irányítóját. Már a koalíción belül is egyre többen sürgetik Mara leváltását, mondván, személye könnyen megtorpedózhatja a kormány erőfeszítéseit az „igen” megszerzésére. A tavaly júniusi referendumon 54-46 arányban győzött a nizzai szerződésre nemet mondók tábora, s elemzők szerint a mostani leleplezésekkel az elutasítók még többen lehetnek. (MTI)
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
