Bedöcög a MÁV az EU piacára

Keddtől nemcsak a hazai vasúti pályákon, hanem Ausztriában is közlekedhetnek a MÁV Rt. által vásárolt két áramnemű mozdonyok. Ez lesz az első alkalom, hogy MÁV-villamosmozdonyok egy nyugat-európai vasúttársaság hálózatán kereskedelmi célból megjelennek. A tíz korszerű vontató nyolcmilliárd forintba került. Ausztria a közelmúltban négyszáz hasonlót rendelt.

A hazaitól eltérő áramrendszerrel villamosított vasúti pályákon is közlekedhet az a tíz mozdony, amelyeket a MÁV abból a megfontolásból vásárolt meg nyolcmilliárd forintért, hogy a piacnyitást követően saját vontató járművel vegyen részt az európai kereskedelemben. Mint arról korábban beszámoltunk, az első jármű áprilisban érkezett a MÁV-hoz, a tizediket pedig várhatóan év végéig szállítja a gyártó német cég. A részleges vasúti liberalizációra az Európai Unióban, illetve a csatlakozásra váró államokban 2003. március 15-től kerül sor: ekkortól elvileg az európai törzshálózaton lesz lehetőség arra (a MÁV hálózatának húsz százalékát kell megnyitni), hogy a kereskedő vasutak vagy a vasúti szállításban érdekelt társaságok pályahasználati díj ellenében az általuk összeállított szerelvényekkel, illetve vontató járművekkel vegyenek részt a személy- és áruszállítási versenyben. Így például a MÁV a hazánkban összeállított szerelvényt mozdonycsere nélkül akár az északnémet városokig továbbíthatja. Az EU eredeti célja a vasúti rendszerek egységesítésével, hogy jelentősen növekedjen a kötött pályás szállítás teljesítménye: ennek azonban az az egyik feltétele, hogy a környezetbarát vasút a jelenleginél szervezettebb, kiszámíthatóbb és gyorsabb legyen. Az autópálya-használat rendszeréhez hasonlóan a hálózat elérhetővé váljon (persze jóval szigorúbb biztonsági feltételek mellett) olyan fuvarozótársaságok számára is, amelyek megfelelő vasúti eszközparkkal rendelkeznek.
Kereskedelmi megállapodások révén a MÁV-nak a részleges piacnyitás előtt is lehetősége lesz, hogy újonnan vásárolt vontató járművei Budapest és Bécs között továbbítsák a szerelvényeket. Mindezt az Osztrák Vasút (ÖBB) 1994-től megteheti, hiszen két áramnemű mozdonyai révén a szerelvények Budapestig közlekednek jelenleg is – a MÁV mozdonyait Hegyeshalomnál kellett lecserélni. Sárdi Gyula, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy egyelőre két MÁV-mozdony járhat osztrák területen, ezek nemzetközi személyszállító vonatokat továbbítanak. Tárgyalások folynak továbbá arról, hogy decembertől öt járművet használjon a MÁV, így a személyvonatok mellett a kamionszállító ROLA vonatokkal is közlekednének Kiskundorozsmától Bécsig, később Welsig. Pályahasználati díjat egyelőre egyik vasúttársaság sem fizet a másiknak, a kereskedelmi szerződésben a mozdonyok és a vagonok számáról állapodnak meg a megtett távolság arányában. Sárdi Gyula hozzátette: a hálózat húsz százalékát érintő pályahasználati díjakról jövő év márciusában hoznak döntést a MÁV-nál, ekkortól ugyanis csak a megállapított díj ellenében léphetnek be külföldi vasutak járművei.
A piacnyitás nem lesz zökkenőmentes az európai vasutaknál, hiszen a különböző áramrendszerek mellett például a biztosítóberendezések is eltérően működnek, ezért valamennyi járművet át kell alakítani és az érintett vasutaknál vizsgáztatni. Minden mozdonyvezetőt külön ki kell képezni, ha más államban teljesítenek szolgálatot, a különböző gazdasági adottságok szintén nehézségeket okozhatnak. A nemzeti vasutak továbbra is abban lesznek érdekeltek, hogy minél több saját mozdonyvezetőt alkalmazzanak hálózatukon.
A vasúti piacnyitás elsősorban a gazdaságilag erős társaságokat érinti kedvezően: a MÁV tíz két áramnemű mozdonnyal rendelkezik, a többi vonatató járművet átlagosan harminc éve használják, ellenben az ÖBB a közelmúltban négyszáz olyan korszerű mozdonyt rendelt, amelyek Ausztrián kívül is közlekedhetnek.