A fővárosi önkormányzat közleménye szerint a budapesti zöld területek valójában öt négyzetkilométerrel nőttek 1999 és 2001 között, azaz Demszky Gábor jókorát tévedett azon a sajtótájékoztatón, ahol ötszáz négyzetkilométeres növekedésről beszélt. A főváros szerint míg 1990-ben 71,6 négyzetkilométer volt a közhasznú zöld területek kiterjedése, addíg 11 évvel később 76,2 négyzetkilométer zöld felület tartozott a fővároshoz. A környezetvédők szerint azonban a városvezetés nemcsak a sajtótájékoztatón, hanem az utána kiadott közleményben is megtévesztő adatokkal szolgált.
– A főváros csak játszik a statisztikával, amikor a zöld területek növekedéséről beszél – szögezte le Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, aki állítja: nemhogy növekedtek a fővárosban a zöld területek, hanem mintegy négy négyzetkilométernyi tűnt el belőlük az átminősítések és a beépítések miatt. – A főváros statisztikái azért hamisak, mert számos zártkertet, mezőgazdasági és erdőterületet nem vonnak le a zöld területekből az eltűnésük esetén, mert azok nem számítanak közhasználatúnak. Ugyanakkor például egy lakóparkot – a házak körül kialakított park miatt – zöldterület-növelő tényezőként számítanak be a felméréseknél – mondta Lukács András. Szerinte a beépítéseknél a főváros gyakorta jogsértő módon viselkedik, számos esetben utólag, az építkezés után hagyja jóvá a területek átminősítését. A környezetvédők ezért két esetben az Alkotmánybírósághoz is fordultak a jogorvoslatért.
Az elnök szerint azért is félrevezetők a statisztikák, mert sokszor olyan térségeket is átminősítenek zöld területté, ahol jelenleg is zöld található, csak a hivatalos besorolás szerint számítanak más övezetnek. Amennyiben beépítenek egy ilyen telket, annak eltűnését nem veszik figyelembe a felmérők.
Környezetvédelmi szempontból az elnök lesújtónak tartja Budapest helyzetét. Aggasztónak nevezte, hogy a zöld területek nagy részére a fővárosban és környékén továbbra is bevásárlóközpontok épülnek, pedig már most több ilyen létesítmény van itt, mint Nyugat-Európa bármely országában. Ez a főváros plazatámogató politikája mellett annak is köszönhető, hogy Magyarországon tízszer olcsóbbak a földárak, amelyeket a külföldi befektetők a hazai gyakorlat szerint bankhitelekből fizetnek ki, így a kockázat nagy részét egy magyar pénzintézet vállalja.
Lukács András tájékoztatása szerint némi javulás következett be a levegő tisztaságában Budapesten, de ez sem a fővárosnak köszönhető, hanem a környezetkímélő üzemanyagok és a korszerű autók használatának. Ugyanakkor nőtt a nitrogén-oxid mennyisége a város levegőjében, és a járművek számának drasztikus növekedése is egyre nagyobb szmoggal fenyeget.
Az elnök elmondta: hét év alatt másfélszeresére nőtt a fővárosban közlekedő gépkocsik száma: míg 1994-ben átlagosan 150 ezer autó közlekedett Budapesten naponta, addig 2000-ben 230 ezer jármű kipufogógázát kellett szívnia a fővárosiaknak egy átlagos napon.
Ez a környezetvédők szerint többek között annak az eredménye, hogy a főváros az ezredfordulóra a harmadára csökkentette a tömegközlekedés támogatását 1990-hez képest. A BKV 22 százalékkal „zsugorította” a közösségi járművek férőhelyeit, a buszok és a villamosok keringési sebessége pedig több mint tíz százalékkal csökkent az elavult pályák és a forgalmi torlódások miatt, fokozva a levegő szennyezését. A rákospalotai szemétégető olyan mértékben túllépi a határértékeket, hogy már rég be kellett volna zárni. Sósavgázból a megengedett kibocsátás nyolcvanszorosa, dioxinból és nehézfémekből a többszöröse árad ki az üzem kéményén. Évek óta ígérik egy füstgázmosó létrehozását az égetőműben, de ebben az ügyben sem történik semmi. Lukács András szerint ezzel függ össze az is, hogy 1990 óta a kétszeresére nőtt a tüdőrákosok száma Budapesten, és két és félszer több asztmás van a fővárosban.
A környezetvédők szerint egy-egy kerületi fejlesztésen kívül szinte semmi sem történt a városrehabilitációban, és katasztrofális állapotban vannak a fővárosi közterületek is. Az elmúlt tíz évben – részben az átminősítések miatt – eltűnt több mint ötven sportpálya, sok iskolának még kertje vagy udvara sincs.
– Szemfényvesztés, hogy a fővárosi közlekedési káosz az úgynevezett P+R (Parkolj, és menj tovább!) rendszer kiépítésével megoldható, hiszen összesen mintegy százezer autó érkezik a belvárosba naponta, ezek töredékének sem tudnának parkolóhelyet biztosítani – fejtette ki Mészáros Péter, a Magyar Közlekedési Klub vezetője. Szerinte az egyik legnagyobb gondot a forgalomszabályozás és -csillapítás hiánya okozza a fővárosban, amely miatt a még meglévő tömegközlekedési járművek is tönkremennek.
Mészáros Péter alátámasztotta: a támogatások 30-35 százalékos csökkentése miatt nem teheti vonzóbbá a közlekedési társaság a tömegközlekedés körülményeit, ezért rohamosan nő az autóforgalom a fővárosban, amely a környezet szennyezéséhez vezet. Elmarad a hálózatrekonstrukciók nagy része, és megoldatlan a tranzitforgalom elvezetése is. A szakértő szerint az elővárosi forgalom növekedése a fővárosban 60-65 százalékos autószám-növekedést jelent, amely szintén a főváros szennyezéséhez vezet. A jelenség „ördögi kört” indított el, mert az emberek egy része ezért menekül ki az agglomerációba, de innen csak autóval tud bejárni a fővárosba. Nincs ugyanis elővárosi vasút vagy megfelelő sűrűséggel közlekedő buszjárat, amellyel kényelmesen beutazhatna Budapestre. Mészáros Péter leszögezte: a közlekedési torlódás és a levegőszennyezés megakadályozására szabályozni kellene a tömegvonzó óriáslétesítmények felépítését is, a nagy plazák helyett ma már legfeljebb kisebb üzletközpontok felhúzását kellene engedélyezni.
A környezetvédők szerint a fővárosi hulladékgazdálkodás sem fejlődött sokat. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására csak kísérletek vannak Budapesten, gyűjtőedényeket ugyan kihelyeznek a közterületekre, de a lakossági begyűjtést és a feldolgozást képtelenek megoldani. Az évi 650 ezer tonna budapesti szilárd hulladék negyven százalékát a hulladékudvarokban kénytelen elhelyezni a közterület-fenntartó társaság, mert nincs lehetőség az újrahasznosításra. Jelenleg csak a papír- és fémhulladékok visszagyűjtésében értük el az európai szintet, az újrahasznosítás aránya mindössze nyolc százalék. Budapest ötmillió köbméternyi hulladékának hatvan százalékát elégetik, a további negyven százaléka jelenleg a dunakeszi és a pusztazámori regionális hulladéklerakókba kerül.
origo.hu
A hétvégéig még kitart a jó idő
