Folytatódik az EU-szópárbaj

Folytatódik a vita a kormányoldal és az ellenzék között az európai uniós csatlakozás körülményeinek megítéléséről. Orbán Viktor volt kormányfő tegnap ismét hangsúlyozta, hogy a belépés előtt fel kell zárkóztatni a magyar társadalmat az EU-hoz, „különben hosszú ideig isszuk majd a levét a rossz csatlakozásnak”. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kalandorságnak nevezte Orbán Viktor álláspontját.

Munkatársainktól
2002. 09. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A polgári ellenzéknek csak akkor szabad közreműködnie az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításban, hogy ha néhány feltétel teljesül ehhez – ismételte meg Orbán Viktor korábban tett kijelentését Edelényben, egy választási fórumon. A volt miniszterelnök szerint az unióhoz kétféle módon csatlakozhat az ország: jól, vagy rosszul. – Ha rosszul csatlakozunk, akkor ennek a levét tíz- egynéhány évig közösen isszuk – tette hozzá.
Szerinte rossz csatlakozás esetén magyar vállalatok, agrárgazdaságok tízezrei mennek tönkre, mert nem tudják majd állni a versenyt, s az egekig fognak szökni az árak is. Hangsúlyozta: a jó csatlakozáshoz legalább három feltételnek kell teljesülnie. Ezek egyike a kis- és középvállalkozások támogatása. Ezzel összefüggésben hangoztatta: a polgári kormány ezt a Széchenyi-tervvel tette, de a mostani kabinet találhat más módszert is, ugyanakkor mindenféleképpen folytatni kell a vállalkozások támogatását, nem lehet átengedni a külföldieknek az autópálya-, a vasút- és a gátépítés piacát. A második feltételként arról szólt, hogy rá kell venni a mostani kormányt arra, folytassa az agrárhitelezéseknek azt a módszerét, amelyet az előző kabinet vezetett be. A Fidesz politikusának harmadik kritériuma szerint emelni kell a béreket, és nem 3 százalékkal, mint azt a Medgyessy-kabinet szeretné. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a munkaadók hajlandók lennének magasabb béremelésre is a magánszektorban, ám a kormány kifejezett kérése volt a 3 százalékos mérték. Úgy vélte, ha nem lesz nagyobb mérvű béremelés, akkor az unióba történő belépéskor az árak elviselhetetlen terheket jelentenek majd a háztartásoknak.
– Az országot nem akkor kell szolgálni, amikor az ember miniszterelnök, vagy kormánypárti képviselő. Az ország szolgálata akkor is kötelessége mindannyiunknak, ha éppen az ellenzék kenyerét esszük a parlamentben – jegyezte meg, arra reagálva, hogy a jelenlegi kabinetnek nem tetszik néhány, általa tett kijelentés.
Hangsúlyozta: a polgári erőknek közük van az ország jövőjéhez, és felelősek azért, éppen ezért határozottan el kell mondani a véleményt az Európai Unióhoz történő csatlakozást illetően.
Kuncze Gábor szerint Orbán Viktor a saját pecsenyéjét szándékozott megsütni az európai uniós csatlakozási folyamat kapcsán. Az SZDSZ elnöke megjegyezte: úgy tűnik, hogy a volt miniszterelnök minden kontrollt elveszített saját maga fölött, már csak egy dolog létezik számára, a hatalom bármi áron való visszaszerzése. A politikus úgy vélte, hogy a volt miniszterelnök az EU-csatlakozás kérdésében is ketté akarja osztani az ország lakosságát, és ezzel csökkenhet az uniós csatlakozás támogatottsága, ami Kuncze szerint „kalandorakció”.
Szent-Iványi István, a parlament integrációs bizottságának szabad demokrata elnöke bejelentette: találkozót kezdeményez Szájer József fideszes politikussal, az Európa jövőjével foglalkozó konvent tagjával, hogy tisztázzák, valójában mi a Fidesz szándéka az alkotmánymódosítással kapcsolatban. A politikus emlékeztetett arra: Kovács László külügyminiszter már hetekkel ezelőtt levélben fordult a frakcióvezetőkhöz, hogy minden parlamenti párt újabb nyilatkozatban kötelezze el magát az uniós csatlakozás mellett.
*
A Cselekvők Polgári Kör tiltakozik az ellen, hogy „a baloldal tudatosan félremagyarázza Orbán Viktor szavait”. A civil szervezet – egyetértve a volt miniszterelnökkel – úgy véli, az unióhoz csatlakozni csak nemzeti érdekeink határozott érvényesítése mellett érdemes. Ezzel azonban ellentétes az MSZP–SZDSZ-kormány eddigi gazdaságpolitikája, amely elveszi a sikeres csatlakozás esélyét a magyar gazdáktól, a vállalkozóktól, valamint a bérből és fizetésből élőktől – olvasható a polgári kör lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Kovács megdöbbent. Megdöbbentőnek és súlyos felelőtlenségnek nevezte Kovács László külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy Orbán Viktor három belpolitikai kérdéshez kötné az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás támogatását. Kovács László úgy vélte, hogy a volt miniszterelnöknek fontosabb a Fidesz-klientúra földhöz juttatása, a Széchenyi-tervből való részesedés, valamint a szavazatszerzés „átlátszó, populista érvekkel”, mint Magyarország európai uniós csatlakozása. A külügyminiszter leszögezte, hogy a kormány azért módosította a földtörvényt, mivel a földtulajdonosok érdekeit, a földhasználók biztonságát szerették volna jobban érvényesíteni és semmi okot nem lát arra, hogy ezt visszamódosítsák. Cáfolta továbbá, hogy a kormány a Széchenyi-terv megfojtására törekedne, és mint kijelentette: a Széchenyi-terv folytatódik, „de megintcsak nem a klientúraépítés szándékával”. Kovács László szerint a kérdés az, hogy „ezt a hónapok óta tartó ámokfutást követi-e a Fidesz-frakció és tényleg nemmel szavaz az alkotmánymódosításnál, vagy pedig nem követi a polgári körök vezérét ezen a meglehetősen veszélyes úton”. A külügyminiszter kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás kulcskérdés, mivel ez a feltétele a népszavazásnak és így az EU-csatlakozásnak is. Ezek híján Magyarország elveszít egy történelmi esélyt – vélte Kovács László. Végezetül hozzátette, hogy örömmel vette Dávid Ibolya reális-racionális nyilatkozatát, „amely azt mutatja, hogy a jobboldalon nem mindenki osztja Orbán Viktor véleményét”. (R. O.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.