Csakhogy a városvezetés – az ellenzéki vádak szerint – nemcsak szemlélője, hanem alakítója is lehetne a Rába Holding Rt. üzletpolitikájának. A nagyvállalatban Győr városa ugyanis 11 százalék erejéig tulajdonos, s ennek megfelelően helyet foglalhat a cég igazgatótanácsában Apró Antal szocialista önkormányzati honatya, képviselve a városi részvénypakettet.
A közéleti vita az országgyűlési választások idejére nyúlik vissza. A megyei sajtó ugyanis már áprilisban beszámolt a Rába Rt. terveiről. Arról, hogy a vállalat értékesíti a mára a város által teljesen körülfont „törzsgyári” telephelyét, a Budai úti vagongyárat. A Mosoni-Duna partján fekvő hatalmas belvárosi telek eladásának ügye már több éve napirenden van, ám eddig nem találtak olyan vállalkozást, amely egyben megvenné a területet. A New York-i tőzsdén is jegyzett Engel-csoport ugyanakkor 4,5 milliárd forintot adna a telekért. A vásárlás feltételeiről végül júliusban állapodott meg a két cég. A megállapodás érdekessége, hogy az alapján a Rába Rt. egyelőre egyetlen forinthoz sem jut hozzá, hanem lényegében befektetőként vesz részt az üzletben.
Saját templomot terveznek
– A társaság elővételi szerződést kötött az Engel-csoporttal, ami azt jelenti, hogy a vevőnek olyan ütemben kell fizetnie, ahogy sikerül értékesíteni az elkészült lakásokat, ingatlanokat – tudta meg lapunk Dusza Andrástól, a Rába Rt. kommunikációs osztályának vezetőjétől. A lakópark ügyében egyelőre csak a tervezés és az engedélyezés előkészítése folyik, ami jövő nyárig is eltarthat, s vélhetően tíz évbe is beletelik a teljes komplexum felépítése. Ingatlan-adatbázisokból kiderült: a tízezer forintos négyzetméterenkénti reménybeli vételár Győrben inkább az ipari ingatlanokra jellemző, a lakóterületeken nagyobb tarifával kell számolni. Dusza András azonban elmondta: az eladási árnál figyelembe kellett venni, hogy az Engel-csoportnak a teljes engedélyeztetést, a szennyezett iparterület környezetvédelmi rekultiválását és az épületek elbontását magának kell elvégeznie. – Hogy ez mennyibe kerül, arról még számítások sincsenek – tette hozzá. A terület egy részén ma motorgyártás folyik. Ezt az egységet el szeretnék adni, de ha a vevő igényt tart rá, a Rába kész másik telephelyére költöztetni az üzemet.
A győri közélet iránt érdeklődő kedélyeket főként az a hír borzolta fel, hogy az Óváros tőszomszédságában olyan új lakóövezet épül, amelyet falakkal vesznek majd körül, s – többségében külföldi – lakói csak igazolvánnyal léphetnek majd be a területre. A pletykából annyi mindenesetre bizonyosan igaz: a majdani lakásvásárlók és bérlők között jelentős részben külföldi betelepülőkre számítanak. – Reális esély van arra, hogy az ötezer lakásnak lesz piaca, mivel hazánk EU-csatlakozása után megnövekszik a minőségi lakások iránti igény. Különösen akkor, ha Szlovákia csatlakozása napirendre kerül, s Győr valódi regionális központtá válik. Rövidesen Magyarországon is eljön az ideje annak, amikor az ember nem ott él, ahol dolgozik – fogalmazott a Kisalföld című napilapnak Steiner László, a Rába Rt. vezérigazgatója. Kiderült továbbá, hogy az új lakónegyedben a 15–20 ezer fős lakosságnak még templomot is emelnének a befektetők, s a kivitelezéshez legkevesebb húsz, de akár nyolcvanmilliárd forintnyi hitelre is szükség lesz.
A Fidesz közbelépne
Áprilisban – jóval a szerződéskötés előtt – a helyi ellenzék kérésére rendkívüli közgyűlést hívtak össze a beruházás terve miatt. Németh Zoltán, a Fidesz–MDF–FKGP– MKDSZ-csoport közös frakcióvezető-helyettese az ülésen azért győzködte többségi képviselőtársait – az MSZP és a polgári értékeket hangoztató, de rendre a szocialistákkal szavazó Pro Urbe egyesület városatyáit –, hogy az önkormányzat részvétele nélkül ne adják hozzájárulásukat a Győr arculatát nagyban módosító projekthez. – A Rába Rt. egyik tulajdonosaként a városnak nem érdeke, hogy a rendezési tervmódosítás előtt értékesítsék az ingatlant, hiszen azt követően a telek jóval többet fog érni – fejtette ki, figyelmeztetve egyben társait: „olyan vagyoni hátránnyal járó üzletet készülnek jóváhagyni azzal, hogy nem hoznak semmiféle döntést a város vevőkénti bekapcsolódásáról, amely igen hátrányosan érintheti a Győr fejlődését”.
Németh Zoltán most úgy érvelt a Magyar Nemzetnek: még mindig nincsen veszve az ügy. – A terület ma mint lakóingatlan nulla forintot ér, hiszen a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia az átsorolást. Ha polgári vezetése lesz Győrnek, akkor biztos, hogy az érintett cégeket tárgyalóasztalhoz fogjuk ültetni – fogalmazott Németh. A politikus az elképzeléseikről elmondta: az önkormányzatnak többségi tulajdont kellene szereznie a területen, hogy ott egészséges módon fejlődhessen a város. A legfontosabb, hogy kellő számú szociális bérlakás is épüljön, s az új városrész szervesen kapcsolódjon a környezetéhez, többek között az utcák, sétányok révén.
Dézsi Csaba András, aki a Fidesz vezette polgári koalíció színeiben ellenzéki alpolgármesterként tevékenykedik, ehhez azt tette hozzá: luxuslakópark helyett azért kéne küzdeni, hogy a győriek a városmaghoz közeli ingatlanon szerezhessék meg első lakásukat. – Az MSZP ellenben a város polgárainak kirekesztéséhez asszisztált. Mindezt jól mutatja, hogy a polgármesternek és mai vezető pártoknak nincs átgondolt városfejlesztési koncepciójuk, minden beruházó jószerivel azt csinál, amit akar – szögezte le.
A Fidesz törekvésére a Rába Rt. vezérigazgatója egy korábbi városi közgyűlésen cinikusan csak annyit felelt: a vételár 4,5 milliárd forint, majd közölte hozzá az rt. számlaszámát. Németh Zoltán szerint azonban mégis lenne megoldás: az önkormányzat 11 százaléknyi Rába-részvénypakettje ugyanis megközelítőleg kétmilliárd forintot ér. – Bár ez valóban nem fedezi az ingatlan értékét, a szabályozási terv módosítása azonban a testületen múlik. A két tényező együtt már elegendő lehet a többségi érdekeltség biztosításához – vélte.
Megegyezés a háttérben?
Balogh József polgármester (MSZP) „színtiszta zsarolási tervnek” tartja Németh vízióját. A Magyar Nemzetnek kifejtette: az ügyben az önkormányzatnak pillanatnyilag semmiféle teendője nincs és nem is lehet. A szabályozási terv módosításáról annak közgyűlési elfogadásáig a főépítésszel kell tárgyalnia a beruházóknak. Balogh meggyőződése, hogy az ellenzék politikai zavarkeltés céljából vette elő a témát. A részvényeladási ötletről megjegyezte: az a testület előtt el sem jutott odáig, hogy szavazzanak róla, s a maga részéről „handabandának” tartja. – Ez egy abszurdum, a Rába vezérigazgatója világosan kijelentette, hogy ez a megoldás számukra nem létezik – mondta. Ezt erősíti Dusza András kommunikációs vezető állásfoglalása is. – Az igaz, hogy a város korábban a földjeiért kapott Rába-részvényt, de ez viszszafelé nem működik – szögezte le. Dusza a szociális bérlakás-építési tervekről megjegyezte: arra sok más hely is rendelkezésre áll a városban, de az sincs kizárva, hogy az önkormányzat később beszálljon a beruházásba, vagy e célra lakásokat vegyen a parkban. Véleményét egyébiránt a polgármester is osztja, aki szerint „ott kell bérlakást építeni, ahol a telkek egyszerűbben rendelkezésre állnak – bontás és környezeti rekultiváció nélkül”.
A Rába Rt. és a győri szocialisták látványos „egy húron pendülésére” magyarázatot adhat a cégadatbázis tanulmányozása. Abból ugyanis kitűnik, hogy amíg éppen a szocialista Apró Antal képviseli a város részvényeit a Rába Rt. igazgatótanácsában, addig mellette egy másik igazgatói helyet Jancsó Péter, a Graboplast Rt. vezérigazgatója foglal el. Jancsó Zita nevű lánya ugyanakkor az MSZP jelöltjeként ringbe száll egy győri körzet önkormányzati képviselői székéért. – Ez éppen így van, de semmilyen jelentősége nincs – reagált a felvetésre Balogh, aki még a gondolatát is visszautasítja, hogy a háttérben bármiféle összjáték történt volna. – A Fidesz képviselői immár harmadszor akarják a felhasználni a város Rába-részvényeit. Azokból ugyanis fél-fél milliárd forintnyit lekötöttek az idei költségvetésben a Rába-stadion és a termálfürdő felújítására – mutatott rá a polgármester, elismerve: ezzel összhangban felmerült a részvények áruba bocsátása, ami még nem történt meg. Németh Zoltán viszont úgy látja: ha valóban megválnak a részvényektől, azzal az új városvezetéstől elvennék a lehetőséget, hogy rendezze a telekügyet. A lekötésekről pedig elmondta: a Medgyessy-kormány felfüggesztette a stadionrekonstrukciót, a várt állami egymilliárd forint nélkül nem is érdemes belekezdeni a beruházásba. – Ugyanez a helyzet a fürdővel, aminek a felújítását eddig rendre elhalasztották – fűzte hozzá.
origo.hu
Nem hiszi el, mi okozta a szúrós szagot a soroksári iskolában
