Az elmúlt időszakban a belpolitikai viták középpontjába került az uniós csatlakozás, s akadt, aki a szócsatákból azt a következtetést vonta le, hogy a Fidesz ellenzi Magyarország belépését az Európai Unióba. Mi történt, valóban változott volna az álláspontjuk?
– Őszintén örülök annak, hogy az európai uniós csatlakozás végre – immár másfél évvel a tényleges belépés előtt – valóban a fontos kérdések közé került. Ami az EU-ellenességet illeti, ez – úgy gondolom – a baloldal durva ferdítése. Szerintem EU-ellenes az, aki a közvélemény felkészítése nélkül akarja Magyarországot bevinni az unióba. Hiszen valamennyiünk számára létkérdés, hogy tisztában legyünk a lehetőségekkel, a belépés előnyeivel és hátrányaival. Ezért örvendetes, hogy végre megkezdődött az érdemi vita. A Fidesz kormányon és ellenzékben egyaránt az európai uniós tagság iránt elkötelezett párt, mert meggyőződésünk, hogy a csatlakozásnak hosszú távon jóval több az előnye, mint a hátránya.
– Mit tekintenek a jó felkészülés, a sikeres csatlakozás pilléreinek?
– Csak egy erős, felkészült Magyarország lehet az Európai Unió sikeres tagja. Említhetem akár Svédország és Finnország példáját, a köztük megmutatkozó különbség rendkívül tanulságos. Brüsszelben tréfásan úgy beszélnek erről, hogy míg a svédek csatlakoztak, a finnek megszabták a feltételeket. Svédországban ma is erős az euroszkepticizmus, s az emberek zöme nem tartja sikeresnek az unióhoz való csatlakozást. Ezzel szemben Finnország, amely rendkívül rossz állapotban volt a belépés előtt, kemény tárgyalással és komoly felkészülési programmal elérte, hogy ma az unió egyik legdinamikusabban fejlődő tagja, a csatlakozását sikertörténetként tartják számon Európában és odahaza egyaránt. Mi azt szeretnénk, hogy Magyarország a finnekéhez hasonló sikertörténet részese legyen. Mindig is úgy gondolkoztunk a csatlakozásról, mint az ország érdemi felkészítéséről, hogy a magyar kis- és középvállalkozók, a magyar agrárium, a magyar gazdák a belépés pillanatára megerősödjenek, a magyar bérek fokozatosan fölzárkózzanak az uniós átlaghoz. Most is csak azt szeretnénk elérni, hogy ezek a programok az új kormánnyal ne álljanak le, illetve ha leállítják őket, akkor a helyükre legalább ugyanolyan értékű támogatási projektek kerüljenek. Életveszélyes lenne ugyanis, ha a magyar versenyszféra legyengítve lépné át az EU kapuját. Ezért a mindenkori kormánynak alapvető kötelezettsége, hogy nemzeti vállalkozóit részesítse előnyben, és ne alakuljon ki olyan helyzet, mint ami – sajnálatos módon – már kezd láthatóvá válni; hogy a magyarok ismét nem fővállalkozók a saját országukban, az adófizetők pénzéből megvalósuló nagy út- és hídépítkezéseken. Természetes törekvés, s jellemző az európai kormányokra is, hogy ha már a költségvetés százmilliárdokat áldoz – nagyon helyesen – ilyen beruházásokra, akkor ezek haszonélvezői elsősorban a hazai vállalkozók legyenek. Ugyanez vonatkozik a gazdák felkarolására. Azt a csomagot, amelyet az Orbán-kormány kialakított, a mostani kabinet részben már visszavette és veszélyes irányba indult el.
– Milyen taktikát, stratégiát javasolnak a tárgyalások finisében európai partnereik?
– Természetesnek tartják a határozott fellépést. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tárgyalásokon Magyarország és az EU 15 tagállama ellenérdekű felek. Mi azt szeretnénk, hogy a magyar gazdák minél előbb megkapják a direkt támogatásokat, rövidebbek legyenek az átmeneti periódusok, és az ország ne legyen nettó befizető. Ezért ezeknél a kényes kérdéseknél tehát elsősorban a nemzeti érdekeinkre kell figyelemmel lenni. Azok a feltételek és garanciavállalások, amelyekről Orbán Viktor beszélt, nem közvetlenül a tárgyalások, hanem a hazai felkészülés súlypontjai. Tehát mi nem a tárgyalás feltételeit szabjuk meg, hanem a felkészülés érdemi kérdéseire hívjuk fel a figyelmet, mert meggyőződésünk, hogy az Orbán-kormány által elindított támogatási folyamatot tovább kell vinni, nem pedig leállítani. Erre kell rászorítanunk a mostani kormányt, akár parlamenti eszközök igénybevételével is.
– A következő hetekben komoly kihívások várnak a tagjelöltekre, főleg a pénzügyi csomag megtárgyalásakor, de az írországi népszavazáson is. Milyen eredményre számít?
– Rendkívül korlátozottak azok a lehetőségek, amelyekkel befolyásolni tudjuk az unió álláspontját. Látjuk, hogy nagyon nagy a vita a bővítés pénzügyi feltételeivel kapcsolatban a közösségen belül, s az Európai Unió egyre szűkmarkúbb a támogatásokkal. Ugyanakkor nyilvánvalóan kölcsönös érdek a sikeres bővítés, tehát határozott magatartással a kormány érhet el eredményeket. Az újabb írországi népszavazás valóban kritikus állomása az unió kibővítésének, s eredménye lassíthatja ezt a folyamatot, még ha az írek támogatják is a tagjelölteket.
– Mit gondol, az év végéig le tudjuk zárni a tárgyalásokat?
– Nagyon bízom benne. Eddig – a szocialista-szabad demokrata ellenzék miatt a médiát kivéve – minden fejezetet időben sikerült lezárni. Remélem, hogy nem a végén siklik majd ki a folyamat. Ám ha van lehetőség arra, hogy jobb feltételeket alkudjunk ki, és ezért néhány hetet csúszik a hátralévő fejezetek lezárása, akkor inkább a jobb feltételeket választom, természetesen nem korlátlan mértékben, mert a csatlakozás időpontjának eltolása további károkkal járhat. A lényeg a 2004-es csatlakozás, határozott kiállással a nemzeti érdekek mellett.
pápa
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
