A parlament előtti Kossuth Lajos téren, a Magyar Köztársaság állami lobogójának ünnepélyes felvonásával vette kezdetét az az ünnepségsorozat, amelyet Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója alkalmából hazánk számos településén megrendeznek. A Parlament előtt tegnap katonai tiszteletadással megtartott ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, akik a lobogó felvonása után koszorút helyeztek el a téren álló Kossuth-szobornál. A meghívottak között jelen voltak a kormány tagjai és nagykövetek. Mint arról beszámoltunk, a polgári kormány tavaly hozott határozatot arról, hogy idén méltóképpen kell megemlékezni a modern magyar polgári állam és társadalom megteremtésében kulcsszerepet játszó Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról.
Az emlékév központi ünnepségeit Monokon, illetve Kossuth Lajos ifjúkori tevékenységének zempléni településein tartották. A rendezvénysorozathoz Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megye, tizenhét város, öt budapesti kerület, továbbá 156 olyan település csatlakozott, ahol Kossuth-emlékhelyek találhatók. Az idén januárban kezdődött Kossuth-emlékév lezárásaként az ország negyven településén rendeznek emléknapokat szeptember 19–21. között. Budapesten ma Görgey Gábor kulturális és Magyar Bálint oktatási miniszter a Kossuth Lajos életében jelentős szerepet játszó települések polgármesterei jelenlétében megkoszorúzza Kossuth Lajos síremlékét a Fiumei temetőben. A szeptember 21-i Kossuth-emléknapon egyebek között a Kossuth téren vásár nyílik, bemutatót tart a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, koncertet ad a Rajkó zenekar és új táncjátékkal lép fel a BM Duna Művészegyüttes, délután pedig ünnepi beszédet mond Medgyessy Péter miniszterelnök.
Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján tegnap ünnepi közgyűlést tartott a debreceni Református Kollégium Oratóriumában a városi közgyűlés. Kósa Lajos polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy „azt a politikai utat követjük ma is, amit 1848–49-ben kijelöltek számunkra”. A debreceniek Kossuth Lajosra azon a helyen emlékeztek, ahol 1849 januárja és júniusa között szinte naponta megjelent a csaknem folyamatosan ülésező nemzetgyűlésben. Orosz István történészprofesszor ünnepi beszédében kifejtette: Kossuth Lajos „itt érvelt, buzdította a csüggedőket, ostorozta a gyávákat és megalkuvókat, bátorította azokat, akik nem akarták veszni hagyni a magyar függetlenség és szabadság ügyét”. A szónok szerint Kossuth eszméi ma is hatnak, napjainkban is iránymutatásul szolgálhatnak új demokráciát építő társadalmunkban. Kijelentette: Kossuth eszmerendszerének, politikai hitvallásának nagy része ma is követendő példa lehet nemcsak a közéletben, de a mindennapok gyakorlatában is. Felidézte Kossuth Lajosnak a haza függetlenségéről, az egyén szabadságáról vallott nézeteit, amit – mint fogalmazott – híven tükrözi az a függetlenségi nyilatkozat, amelyről zárt ülésen először a Református Kollégium Oratóriumában, nyilvános ülésen pedig a nagytemplomban döntött az országgyűlés, „bizonyára nem függetlenül a detronizációt óhajtó debreceni nép fenyegető jelenlététől”. Hozzátette: Kossuth Lajos a függetlenség alapjának a népszuverenitást tekintette. – A népfelség polgári eszménye szavakban a XX. századi történetünkben is érvényesült. Kossuth elveinek megvalósulásáról azonban aligha beszélhettünk a német megszállás és a szovjet uralom évei után. Nemzeti önrendelkezésünket csak 1990-ben szereztük vissza, csak az elmúlt 12 évről szólhatunk úgy, hogy a független Magyarországban maradéktalanul érvényesült a nemzeti szuverenitás. A NATO-csatlakozásunk, illetve az Európai Unióba történő közeli belépésünk is azt fogja jelenti, hogy szuverenitásunk újabb és újabb eleméről kell lemondanunk – fogalmazott Orosz István. A történészprofesszor megítélése szerint azonban a szuverenitás múltbeli és jövőbeli csorbulásában két döntő különbség van. Az egyik, hogy az Osztrák– Magyar Monarchiában vagy a Varsói Szerződésben önrendelkezésünket idegen hatalom csorbította, s társulásunk nem a népakarat következménye volt, míg a jövőben a népakarat döntéséből mondunk le szuverenitásunk bizonyos elemeiről a társulás érdekében.
Kossuth, aki az emigrációban megalkotta a Dunai Szövetség tervét, maga is tudatában volt annak, hogy az önkéntes államszövetségek létrehozása a népfelség elemeinek megosztásával jár együtt – hangzott el a debreceni megemlékezésen.
Kossuth Lajos születésének kétszázadik és a róla elnevezett két tanítási nyelvű műszaki szakközépiskola alapításának ötvenedik évfordulójára emlékeztek a főváros XXI. kerületében. Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára szerint Kossuth Lajos üzenete a korának a szabadság és a gazdagodás volt, hogy Magyarország független, gyarapodó állam legyen. Hozzátette: a kossuthi gondolkodásmód mai üzenete a szabadság kiteljesítése. Ez nemcsak az intézményeket, szabadon működő pártokat, független országgyűlést jelent, hanem az egyén és a közösség szabadságát, amelynek eszköze a modern Európában a tudás, a tudáshoz való hozzáférés – hangsúlyozta. A magyarság és az európaiság elválaszthatatlan. Európa része voltunk és vagyunk több mint ezer éve – fogalmazott.
Az emléknap alkalmából avatták fel tegnap Kossuth Lajos felújított szobrát Budapest XV. kerületében. A rendezvényen beszédet mondó Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint a XIX. század közepén élő magyar politikusnemzedék, köztük Kossuth Lajos felismerte a kor szükségleteit, és volt bátorsága cselekedni is. Hangsúlyozta: Kossuth Lajos mindenkinél hamarabb megértette, hogy az akkori társadalmi és politikai, gazdasági és emberi szükségleteknek megfelelő változásokra megérett az idő, cselekedni kell.
*
A Medgyessy-kormány kultuszminisztere, Görgey Gábor római látogatásán kijelentette: eleddig semmiféle kormány nem méltatta őt – Görgey Artúr unokáját – arra, hogy Kossuth-díjjal jutalmazza, most pedig a kulturális tárca birtokosaként nem teheti meg, hogy saját magát tüntesse ki. Mint arról lapunk beszámolt, a miniszter hétfőn este a Római Magyar Akadémia Kossuth-megemlékezésén mondott rövid beszédet. Ez a mondat aközben hangzott el, miközben futólag párhuzamot vont az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés és a jelenkor politikai feszültsége között, kívánatosnak minősítve, hogy a mostani szembenállás a történelmi példa nyomán rendeződjön.
***
Tiltakozik a leszármazott. Kossuth Lajos egyik leszármazottja, Kossuth Eszter a Kossuth-család tagjai nevében tiltakozik, mert szerinte a baloldali pártok kampánycélokra használják, és ezzel lejáratják az államférfi nevét. Szerinte a kormány tervei és céljai Kossuth Lajos szellemiségével ellentétesek, és fennáll a veszély, hogy a „szabad demokratákra jellemző ideológiai zavarosság vegyülve az MSZP-nél szokásos sörös-virslis majálist idéző hangulattal” Kossuth emlékének lejáratásához vezet.
ellenségkép
Dehogy vagy te ellenségkép!
