Jelenleg 19 fővárosi fenntartású kórház működik Budapesten. Az intézmények átlagosan egy-kétmilliárd forint támogatásban részesülnek, de ez a minimális követelmények kielégítéséhez sem elég – tudtuk meg Kupper Andrástól, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának alelnökétől. Szerinte az elmúlt években két intézményben sikerült nagyobb arányú fejlesztéseket végrehajtani. Az Uzsoki Utcai Kórházban nyolcmilliárd forintért, a Szent Imre Kórház-Rendelőintézeben hatmilliárdért építettek új tömböt, de ezek az összegek olyan címzett állami támogatások, amelyeket még az előző kormány biztosított, és csak az önrész előteremtésében volt szerepe a fővárosnak. – Az Állami Számvevőszék 1998-as felmérése szerint az akkori árakon hatmilliárd forintot kellett volna költeni minden évben a fővárosnak a kórházaira, hogy a minimális követelményeknek megfeleljenek – közölte Kupper. Hozzátette: az évről évre bővülő alapkövetelmények megteremtéséhez szükséges összeget a mai napig nem ítélték oda a kórházaknak. A főváros egyetlen intézményének sincs állandó működési engedélye, mert súlyos gondokkal küszködnek, pedig lenne pénz a fejlesztésre, hiszen a Fidesz-frakció pénzügyi szakértői a fővárosi költségvetés és a mérleg legkülönbözőbb helyein 100-120 milliárd eldugott tartalékot találtak.
Kupper András szerint a járóbeteg-ellátás színvonalára is költenie kellene a fővárosnak, de az önálló ingatlanban lévő szakrendelők átadásával erre már kevesebb a lehetőség.
Példaértékű fejlődés mégis főként ott tapasztalható a betegellátásban, ahol önálló költségvetésű intézménnyé váltak a szakrendelők, illetve a kerületek is támogatják az intézményeket.
– A fővárosban elsőként a XXII. kerületben vált önálló költségvetésű intézménnyé a szakrendelő, amely 1997-től önkormányzati tulajdonú közhasznú társasággá alakult – mondta el Lányi István, az intézmény vezetője, akinek azóta rendszeresen meg kell osztania a tapasztalatait az ország legkülönbözőbb részeiből Budafokra érkező igazgatókkal és szakemberekkel. A rendelő ugyanis óriási fejlődésen ment keresztül, ahogy elszakadt a fővárostól, illetve a Tétényi úti kórháztól. Úgy növelte például 4,5 millió forintról háromszázmillióra a műszervagyonát, hogy öt kormányzati céltámogatás-pályázatból négyet megnyert. Ezzel sikerült elérni, hogy a kórházi fekvőhelyet igénylő ellátásokon kívül mindent helyben tudnak megoldani a szakorvosok a kerületben. Az utóbbi két évben mammográfkészüléket vásároltak, és – 35-40 millió forint értékben – kicserélték a teljes röntgenszoba eszközeit.
– A kórházi és a járóbeteg-ellátás fővárosi feladat, de Óbuda-Békásmegyer szintén arra készül, hogy a kerület két legnagyobb szakrendelőjét átvegye a fővárostól, mert úgy érezzük, a helyi önkormányzat nagyobb odaadással és magasabb színvonalon végezné a feladatot – tudtuk meg Tarlós Istvántól. A polgármester hozzáfűzte: ezt csak azért nem tették meg eddig, mert a képviselő-testületben nem született meg az egyetértés. A baloldal profitorientált külső vállalkozót is bevonna az intézmények működtetésébe, de ezt a polgármester, illetve más képviselők nem tartják szerencsésnek.
Szerintük fennáll a veszélye annak, hogy ezzel kiszolgáltatnák a betegeket és az egészségügyi dolgozókat az üzleti érdekeknek. A kerület egyébként a célalapjából rendszeres támogatást nyújt a helyi szülészetnek, de a kórházi ellátás szinte teljes egészében kiszolgáltatott a fővárosnak.
Bencze B. György, a II. kerület polgármestere elmondta: a városrészben találhatók a főváros legmodernebb rendelői, amelyeket a kerület tart fenn, nagy hangsúlyt fektetve a műszerezettségre. Idén egy röntgengéppel bővítették egyik rendelőjüket, amely harmincmillió forintjába került az önkormányzatnak.
A Tölgyfa utcában például úgynevezett stroke-pulzus központ működik, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az agyvérzések megelőzésében nyújt nagy segítséget, és Budapesten egyedülállónak számít. A polgármester kitért arra is, hogy az Országos Egészségügyi Pénztáron keresztül finanszírozza egészségügyi intézményeiket az állam, de az innen nyert támogatás önmagában kevés lenne, ezért ezt az összeget több mint százmillióval minden évben kiegészíti a kerületi önkormányzat.
Csepelen a járóbeteg-szakellátást közösen oldja meg a fővárossal a kerület, így kiegészíthetik a szakrendelők támogatását. Lombos Antal, az önkormányzat szociális és egészségügyi ágazatának vezetője lapunknak elmondta: a szakrendelők rekonstrukciójára az önkormányzatnak van egy koncepciója, amelyhez azonban állami támogatás kell. Az elmúlt négy évben az allergiás és ortopédiai szakellátás színvonala javult.
Az ágazatvezető beszámolt arról is, hogy a csepeli kórház helyzete csak nemrég stabilizálódott, mivel a csődhelyzet elkerüléséhez a fővárosnak több száz milliós támogatást kellett nyújtani az intézmény részére, valamint elengedett bizonyos tartozásokat, és felhalmozódott kamatokat is.
Angyalföldön a kilencvenes évek elejének egyik rendelete alapján átvették a fővárostól a kerületi egészségügyi alapellátás finanszírozását, valamint néhány évvel később a szakellátás fenntartását is – tudtuk meg Szalay Péter sebész főorvostól, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnökétől. Kifejtette, hogy ezek a rendelők korábban a Nyírő Gyula-kórházhoz tartoztak, ám az egységes támogatásból sokkal kevesebb pénz jutott a rendelőkre. A főorvos beszámolt arról is, hogy a Gyöngyösi úton elkészült egy új orvosi rendelő, a korábbi elavult, úgynevezett konténerrendelő helyén, a Szegedi úti rendelő felújítása pedig várhatóan jövőre valósul meg. Szalay Péter tájékoztatása szerint az egészségügyi műszereiket folyamatosan korszerűbbekre cserélik.
origo.hu
Gyárfás Tamás: Ez nem egy játékfilm, nem egy regény, ez az életem. Ennyi volt
