A fővárosi önkormányzat szociálpolitikai osztályának vezetője, Skultéti József tájékoztatása szerint több mint 8000 idős embert tudnak tartós bentlakással elhelyezni az otthonokban. 1994-ben a főváros elfogadott egy rekonstrukciós programot, amely hét évre 31,5 milliárd forintot irányzott elő az intézmények rekonstrukciójára, de ez nem azt jelenti, hogy 2001-ig ennyit is költöttek a felújításokra. A program forrásait ugyanis háromévente felülvizsgálják, és ilyenkor ütemezik, hogy egy-egy évben mennyit fordítanak a rekonstrukcióra. Az előző négy évben négy idősek otthonát újítottak fel, Kőbányán, a XIX., a XII. kerületben és Vámosmikolán, de az utóbbi intézmény munkálataihoz az előző kormánynak is hozzá kellett járulnia 510 millió forinttal.
– A felújítások nehézkesen haladnak, mert óriási a forrásigény – ismerte el Skultéti József, hozzátéve: egy évben nagyjából hárommilliárd forint jut erre a célra, de ezen összeg csak két-három létesítmény teljes rekonstrukciójára, illetve további két épület felújításának elkezdésére elég. Évente átlagosan 2000 ember várakozik arra, hogy elhelyezzék idősek otthonában, és több évig is várni kell egy-egy férőhelyre.
Ha azonban alapellátásként működne a családi ápolás, a lakásrezsi-támogatás és a házi gondozás, illetve megfelelő számú átmeneti intézmény lenne a fővárosban, kevesebben szorulnának rá a bentlakásos létesítményekre. A gondokat az sem szünteti meg, hogy évente hetvenezer háztartás kap lakásrezsi-támogatást a főváros 300 millió forintos szolidaritási alapjából.
Jelenleg 4000 és 7000 közöttire becsülik a fővárosi hajléktalanok számát, de nagy részük nem férne el a budapesti szállókon.
A tavalyi adatok szerint az újonnan épült Váltóház 66 férőhelye mellett éjjeli menedékhelyen 877, átmeneti szállón pedig 1493 ággyal szolgálhatnak a hajléktalanoknak Budapesten.
– A főváros fenntartásában most 500 férőhelyes éjjeli menedékhely, 1000 férőhelyes átmeneti szálló, 100 férőhelyes ideiglenes szállás és egy 73 ágyas hajléktalankórház működik – tudtuk meg Pelle Józseftől, a BMSzKI igazgatójától. A közigazgatási hivatal határozatai értelmében a meglévő intézményeket át kellene építeni, de az így kieső férőhelyek pótlásáról egyelőre nem lehet tudni semmit. Az elkövetkezendő két évben a felújítások miatt 225 férőhely hiányzik majd az ellátásból. Az előző négy évben több mint másfél milliárd forintot költött a főváros a Dózsa György úti központ, a Bánya utcai idős hajléktalanotthon és a Mester utcai átmeneti szálló felújítására, de így sem szűntek meg a gondok Budapesten – jelentette ki az igazgató, és elismerte: a családok elhelyezése, valamint a beteg hajléktalanok utókezelése többnyire megoldatlan a fővárosban.
Hiányosan működik a belső ellátórendszer is, nem tudnak mit kezdeni a pszichiátriai esetekkel, és nem megoldott az állami gondozottak, illetve az idős hajléktalanok helyzete sem. Ráadásul a hajléktalanellátás felét civilek teljesítik, de normatív támogatásukat csak harminc százalékkal egészíti ki a főváros, és ez a vezető szerint nem elég a tényleges költségekre.
Viszonylag kedvezőbb a helyzet az értelmi fogyatékosok és a pszichiátriai betegek elhelyezésének területén. Az értelmi fogyatékosoknak egy 1,5 milliárd forintos rekonstrukció után, a pszichiátriai betegeknek 1,2 milliárdos felújítást követően adtak át intézményeket a közelmúltban, így megfelelő az ellátás, és általában kevés a várakozó.
Bús Balázs, a Fővárosi Közgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának fideszes tagja úgy véli, a szociális ellátásban annak köszönhető a lemaradás, hogy a városatyák tíz évig nem voltak képesek elfogadni a szociális intézmények rekonstrukciós programját.
Családiasabb intézményeket kellene kialakítani a főváros száz kilométeres körzetén belül, hogy a rászorulók tarthassák a kapcsolatot a hozzátartozókkal, de ez nem történt meg, ezért alacsony az ellátás színvonala. A szakértők szerint a legnagyobb nehézségeket az okozza, hogy a kerületek nem tudják megépíteni a kötelezően előírt intézményeiket, így a fővárosnak a teljes ellátórendszerre fordított pénz negyedét önként vállalt feladatokra kell költenie. A helyzetet komolytalanná teszi az is, hogy az új szociális törvény időben még el is nyújtja a teljesítési határidőket.
Az V. kerületben a 27 ezer lakos negyven százaléka nyugdíjas. Karsai Károly polgármester elmondta, hogy nyugdíjasházuk és -klubjuk önkormányzati fenntartású, amelynek többletszolgáltatásai is vannak, így a nyugdíjasoknak a hét végén is biztosítják az étkezést, kiszállítva saját otthonukba. Gyógyszersegélyt is adnak, és a 75 év feletti kerületi lakosoknak nem kell lakbért fizetniük az önkormányzati tulajdonú lakásokban. A rászorulókat minden ősszel hajókirándulásra is meghívják, ahol az étkezést szintén az önkormányzat biztosítja, ezenkívül a testvérvárosokba is szerveznek nekik kirándulást, de ennél többet egyelőre nem tehetnek, mert a fővárostól e célra nem kaptak támogatást.
A VI. kerületben szintén nem kaptak egy fillért sem a fővárostól szociális intézményeikre. Farkas György polgármester elmondta, hogy a kerületi lakosok nagy része idős, ez jellemző a belső kerületekre. Annak érdekében, hogy több fiatal költözzön Terézvárosba, megkezdték a tetőtér-felújítási és -beépítési programjukat. Az idősek otthonának felújításához pályáztak a Széchenyi-tervben meghatározottakra, de viszszajelzést eddig nem kaptak, ezért ez a beruházásuk áll. A polgármester arról is beszámolt, hogy az elmúlt években több mint 30-fajta segélyt lehetett igényelni a kerületben. Kitért arra is, hogy a Podmaniczky utca melletti tömbben a lebontásra váró házak lakóit megkérdezték, hol szeretnének cserelakást; mindenki továbbra is a kerületben szeretne élni, mivel elégedettek a szociális ellátásokkal.
A XVII. kerület 80 ezer lakosából 17 ezer kiskorú, ötvenezer 19 és 60 év közötti, és 13 ezer 60 év feletti. Kuruczné Marton Katalin, az önkormányzat egészségügyi és szociális irodájának vezetője lapunknak elmondta, hogy 1996 óta összesen 55 millió forintot kaptak a főváros szolidaritási alapjából. Ebből húszmillió forintot a lakosok pénzbeli támogatására, például adósság kezelésre, és szociális ösztöndíj alapra fordítot , a fennmaradó összeget pedig a szociális intézmény hálózat fejlesztésére költik.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
