Egyre romlik a lóversenysport helyzete a rendszerváltozás óta, mert a különféle kormányhatározatokat nem követték intézkedések, és a Nemzeti Lóverseny Kft. vezetése diktatórikus módszerekkel, szakmai hozzáértés nélkül tevékenykedik – szögezte le Jónás Lajos, az Idomárok és Hajtók Egyesületének elnöke, aki szerint a lóversenysport helyzetének ellehetetlenülését eredményezte, hogy a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Fogadásszervező Kft. rosszul irányít és gazdálkodik. Az elnökhelyettes szerint, amióta az ÁPV Rt.-hez tartozik a hazai lóversenyszervezés, a szakma mellőzésével hozzák a különféle intézkedéseket. Az irányítótársaságok 2,7 milliárd forintos tartozást halmoztak fel, ezt az ÁPV Rt. tulajdonosi kölcsönökből próbálja finanszírozni, és jelzálogot terhelnek a Nemzeti Lóverseny Kft. ingatlanaira. 1997-ben és 1998-ban kormányhatározat született a fogadásszervezés koncesszióba adásáról is, és az országos fogadóhálózat kialakításáról, de mégsem történt semmi.
A vezető elmondta: a szakma szükségesnek tartja egy lóversenytörvény megalkotását is, amely kizárhatná, hogy a középszintű vezetők megakadályozzák a fejlesztéseket.
Farkas Tibor, a Magyar Galoppidomárok Egyesületének vezetője aggályosnak nevezte, hogy jelenleg sem tisztességes ügető-, sem galopp-pálya nincs a fővárosban. Szerinte az ügetőpályát megvásárló francia cég építési engedélye és az ezzel kapcsolatos pereskedés miatt az a veszély fenyeget, hogy a galopp még évekig nem kerül vissza a fővárosba.
Az érdekvédők azt kívánják, hogy Farkas Ferencet, a Lovaregylet elnökét nevezzék ki igazgatónak, mert abban bíznak, hogy egy szakember gyógyírt találhat majd a lóversenyszervezés gondjaira, és leleplezi a Nemzeti Lóverseny Kft.-ben szerintük meglévő visszáságokat.
– A jelenlegi helyzet orvoslása nem attól függ, hogy leváltják-e az igazgatót, inkább szerkezetátalakításra lenne szükség – fejtette ki Pécsi István, a Nemzeti Lóverseny Kft. kommunikációs igazgatója.
Szerinte a gondok forrása, hogy a kft. jelenleg nemcsak versenyt szervez, hanem a tréningeztetést is végzi, illetve gondoskodnia kell a hozzá tartozó ingatlanokról, amelyek között kétszáz bérlakás is van.
– Csak a tréningeztetés miatt százmillió forintos hiány keletkezik évente a társaságnál, de a versenydíj-kifizetések ennek ellenére sem maradnak el, csak egy-két hónapos lemaradás fordult elő – állította a vezető, aki elmondta azt is: a Nemzeti Lóverseny Kft. évente legalább 500 millió forint állami támogatásra szorul a veszteségei miatt. Pécsi István mejegyezte: a versenynaponkénti átlagos 3,5-4 millió nettó forintos fogadási forgalomból nem származik akkora bevétel, amely az egész rendszert jelenlegi felépítésében el tudná tartani.
– Az országos fogadóhálózatra az ígéretekkel ellentétben nem történt meg koncesszió kiírása, a rendszer korszerűsítésére viszont nincs pénze a mostani fogadásszervezőnek – mondta el a kommunikációs vezető, akitől megtudtuk azt is: egy lóversenypálya felépítését ígérte egy francia cég a Kincsem Parkban, de az építkezés leállt, mert egy magánvállakozó elleni per miatt nem kaptak építési engedélyt a területre. Amenynyiben megnyerik a pert, nemsokára elkezdődhet az építkezés, és ezzel a lóversenypályák helyzete is rendeződhet majd.

A hétvégéig még kitart a jó idő