Az elemzők szerint a fővárosi nyugdíjasok lakásainak egy része csak félkomfortos, és számos idős ember lakik olyan bérházban is, amely felújítás híján az összedőlés szélén áll.
Jelentős a panellakásban élő nyugdíjasok száma is, akiknek nincs pénzük otthonuk felújítására, a fűtés korszerűsítése nélkül azonban elviselhetetlenül magas rezsit kell fizetniük. A magukra maradt nyugdíjból élők elköltözni sem nagyon tudnak, mert a jelenlegi lakáspiaci árak csak ritkán adnak erre lehetőséget. Ugyanakkor az utóbbi öt évben a főváros az összes önkormányzattal együtt csupán 125 új lakást épített, amelyeknek csak egy része szociális bérlakás. Ezeket azonban főként a 15–29 éves fiatalok igényelhetik, akiknek a 75 százaléka még mindig a szüleivel kénytelen élni, mert nincs önálló lakása.
A nyugdíjasok egyre nagyobb százaléka ezért idősek otthonában kívánja befejezni az életét, hogy helyet szorítson a fiataloknak, illetve biztonságos, állandó ellátásban részesüljön. A fővárosi önkormányzat 16 nyugdíjasotthont tart fenn Budapesten és a város környékén, ebben jelenleg 8000 idős embernek adnak helyet. Az intézmények férőhelyeit azonban drasztikusan csökkentették az elmúlt években, pedig az igények a többszörösére nőttek.
A Fővárosi Közgyűlés szociálpolitikai és lakásügyi bizottságának fideszes tagja, Bús Balázs szerint ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt négy évben, a szocialisták fővárosi megerősödésével visszalépés tapasztalható a budapesti szociális ellátásban.
– A rekonstrukciók a férőhelyek csökkenésével jártak, de ezek pótlását többnyire nem végezték el, ráadásul a helyhiány miatt több lehetőséghez jutottak a magán- nyugdíjasotthonok. Ez a bújtatott privatizáció azt eredményezte, hogy a piaci szereplőkhöz jelentkeznek a tehetősebbek, és a fővárosra maradt a szegények ellátása – tudtuk meg Bús Balázstól, aki szerint a demográfiai elmozdulás és az igények növekedése miatt elengedhetetlen a nyugdíjasotthonok férőhely-bővítése. A fővárosi és a civil szervezetek által működtetett szociális otthonok helyeiért több ezren állnak sorba, és évekig is eltart a várakozási idő. A mozgássérült és a hajléktalan nyugdíjasok még kilátástalanabb helyzetben vannak, mert elhelyezésükkel csak néhány civil szervezet foglalkozik. A férőhelyigények azért is nőnek, mert az otthon maradók támogatását szolgáló, Fidesz-javaslatra létrehozott szolidaritási alap összegét 300 millió forintról 150 millióra csökkentették, nem bővítették az otthoni ápolás szolgáltatásait, és az időseknek általában nincs lehetőségük átmeneti otthonokba vagy kisebb szociális bérlakásokba költözni.
– Megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel a felére lehetne csökkenteni a bentlakásos intézményekre szorulók számát, de erre nem volt példa az elmúlt években – állítja Bús Balázs, aki jellemzőnek tartja, hogy a mozgássérültek közlekedésének akadálymentesítésén kívül a szocialista és a szabad demokrata főpolgármester-jelölt programjában sincs semmilyen elképzelés a szociális terület fejlesztéséről. A témában megkerestük Győri Pétert, a főváros szociálpolitikai és lakásügyi bizottságának SZDSZ-es elnökét, illetve Szolnoki Andreát, a szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettest is, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre.
origo.hu
Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását
