Budapestet védi a Védegylet

Növekedés vagy fejlődés címmel tartott vitát a Védegylet tegnap délután a Magyar Rádió márványtermében, ahová meghívták Demszky Gábor főpolgármestert. A civil szervezetek szerint a 4-es metró építése és a közútfejlesztések helyett a fővárosnak a meglévő tömegközlekedési hálózat felújítására kellene fordítania az erőforrásait.

Környezetvédő szervezetek hívták meg Demszky Gábor főpolgármestert, hogy megvitassák vele a Védegylet Budapest várospolitikájáról szóló állásfoglalását. A fórumot szervező Védegylet szükségesnek tartja a Fővárosi Közmunkák Tanácsához hasonló testület létrehozását, amely a jogszabályok betartását szigorúbban ellenőrizheti. A környezetvédők követelik azt is, hogy ne épüljön több bevásárlóközpont a budapesti agglomeráció területén, és a főváros a kereskedelem fejlesztése során részesítse előnyben a helyi vállalkozások, a főváros környéki mezőgazdasági termelők piacra jutását. A főpolgármester meghívói kívánatosnak tartják azt, hogy a közlekedés tervezésénél a fő cél a motorizált közlekedési igények csökkentése legyen, a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés javára. A Védegylet szerint a 4-es metró megépítése helyett az erőforrásokat a meglévő tömegközlekedési hálózat felújítására és fejlesztésére kell fordítani, különös tekintettel az elővárosi vasúthálózat kiépítésére. A Védegylet szükségesnek tartja azt is, hogy a főváros a fizetőparkolás teljes körűvé tételével és autómentes zónák kialakításával tartsa távol a belvárostól a felesleges gépkocsiforgalmat, és a jövőben ne építsen mélyparkolókat a fásított közterek alá.
Demszky Gábor a vitafórumon kifejtette, hogy a külföldi befektetők által épített bevásárlóközpontokra azért is szükség van, mert az ezekből származó adóbevételek elengedhetetlenek a város fejlesztéséhez szükséges gazdasági növekedéshez. A főpolgármester leszögezte: a főváros csak egy keretszabályozási tervet alkothat, de a részletes szabályozás a kerületek hatáskörébe tartozik. Ha a városrészek egyetértenek az övezetátsorolásokkal és a beépítésekkel, akkor általában a főváros csak korlátozni szokta a kereskedelmi célú beruházásokat. A főváros zöld területeivel kapcsolatban Demszky Gábor elismerte, hogy azok állapota és mértéke nem ad okot az elégedettségre. Állítása szerint a főváros ezért 23 milliárd forintot irányzott elő egy környezetvédelmi programra, és így évről évre többet költhet a zöld területek felújítására. Megjegyezte: nem lehet csak a fővároson számon kérni a zöld területek eltüntetését, mert ezért részben felelősek a kerületek is. Budapest jelenlegi vezetője szerint azonban szükség van lakásépítésekre a fővárosban, ami újabb beépítéseket eredményezhet, de ezek elsősorban a rozsdaövezetekben kívánatosak. Demszky Gábor egyetértett azzal, hogy szükség van egy közmunkatanácsszerű intézményre, de szerinte ezt a szerepet egy „erős hatáskörökkel” felruházott régiós tanácsnak kell betöltenie. A főpolgármester osztotta a környezetvédők azon véleményét is, hogy meg kell akadályozni a budapestiek kiköltözését az agglomerációba, és ígérete szerint ezért megduplázzák majd a város rehabilitációjára és a tömegközlekedés fejlesztésére fordítandó összegeket. A 4-es metróról szólva a főpolgármester kijelentette: annak megépítése eldöntött tény, sokéves előkészítő munka előzte meg, és a közgyűlés is elfogadta. Demszky Gábor szerint évente legalább 50 milliárd forintos támogatással kell egyensúlyba hozni a BKV gazdálkodását, és a közösségi közlekedés fejlesztésére létre kell hozni a Közlekedési Szövetséget, valamint vissza kell állítani a Horn-kormány által megszüntetett tömegközlekedési támogatást is.