Katona Kálmán, a polgári összefogás fővárosi listavezetője tegnap a Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub, a Hulladék Munkaszövetség és a Védegylet képviselőivel egyeztetett a fővárosi hulladékgazdálkodás feladatairól. A tanácskozás fő témája a rákospalotai hulladékégető mű korszerűsítése volt. A környezetvédő szervezetek vezetői elmondták: a létesítmény 120 méteres kéményén átlagban 70 ezer köbméter füstgáz távozik óránként a főváros levegőjébe. Ennek eredményeképpen kén-dioxidból 180 milligramm/ köbméter, a megengedett két és félszerese, nitrogén-dioxidból 320 milligramm/köbméter, a megengedett másfélszerese, sósavból 500 milligramm/köbméter, a megengedett ötvenszerese, porból és pernyéből 180 milligramm/köbméter, a megengedett tizennyolcszorosa az égetőmű kéményének kibocsátása naponta. Katona Kálmán felháborítónak tartotta, hogy az égetőmű füstgázmosójának megépítése még mindig csak pályázati kiírás alatt áll, pedig már 1998-ban négy és félmilliárd állami forrást biztosított erre a kormány a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatban.
Nem véletlen, hogy a fővárosban az utóbbi években duplájára nőtt a rákos betegek, két és félszeresére az asztmások száma – jegyezte meg a politikus. A tárgyalás második fő témája a szelektív hulladékgyűjtés budapesti helyzete volt. Katona Kálmán megjegyezte, hogy az Európai Unió komoly forrásokat biztosítana pályázatok útján a probléma megoldására, de a főváros még egyetlen pályázatot nem nyújtott be a szelektív hulladékgyűjtés megteremtéséhez.
– Az az érzésem, hogy a főváros vezetése tudatosan szennyezi Budapest levegőjét – jelentette ki Katona Kálmán.
A megbeszélésen szóba került az európai uniós felzárkóztatási kohéziós alap is, ahová környezetvédelmi célokra ötmilliárd forintos projekteket lehet benyújtani.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
