KÖNYVESHÁZ

Geográfiától az akvarellfestésig
A művész Cholnoky Jenő
Joó István
Cholnoky Viktor és Cholnoky László kevéske, de katartikus hatású szépprózáját még csak-csak kiadták a második világháború után. Testvérük, Cholnoky Jenő földrajztudós (1870–1950) emlékének ennyi sem jutott. Félszáz tudományos, illetve ismeretterjesztő könyve halála óta legfeljebb antikváriumi árucikk. Szellemi hagyatékából újabb darabokat csak 1998-tól vehettünk birtokba. Előbb az Önéletrajza jelent meg, az idén pedig a Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete című könyv.
A szöveg teljes angol fordítását is tartalmazó kötet küllemében is méltó a geográfus nemzetközi híréhez. Cholnoky munkásságának tisztelői jóval többet kapnak egy tudós művészeti „melléktermékeinek” reprodukciójánál. Egy tanulmány a sokoldalú természetföldrajzos életútját, ábrázolóművészetét tekinti át, egy másik írás fotós munkásságába avat be. Ezeket életrajzi és pályakronológia, teljes bibliográfia követi, majd a tudós emlékezetét élesztő írások bő jegyzéke. A fényképek keletkezéséről magyarázatot is kapunk.
Bár a kutatásai mellett tájfestéssel is megpróbálkozó Cholnoky nem annyira részletező, mint Libay Károly Lajos, Aggházy Gyula vagy személyes ismerőse, Telepy Károly, és nincs a birtokában annyi fortély, mint ezeknek a művészeknek, naturalista törekvésével mégis rájuk emlékezteti a könyv ismertetőjét. Legszebb akvarelljei talán a pazar földtani képződményekben, látképekben gazdag Balaton-felvidékhez kapcsolódnak. Összefügghet e benyomással az a tény, hogy ő volt a Balaton-kutatás megalapozója; monográfiáját felső fokon méltatják ma is. Az életrajzból kiderül, hogy Cholnoky Jenő nemcsak tudományos igényű illusztrációkat készített: vigasztalódott is a festészettel. Gáncsok miatt nem nyerhette el a pesti egyetem földrajz tanszékét. Az első világháború kitörése megakadályozta az Alföld-monográfia megírásában, kolozsvári professzorságának a háborús vereség vetett véget. Ezután családjával együtt, ötvenévesen huzamos időre pályaudvari vagonlakó lett – épp ő, aki Trianon idején a szakmai tárgyalási érvanyag összeállítójaként nagy erőfeszítést tett a természetes határok megmaradásáért. 1945 után az MTA megfosztotta akadémiai tagságától, elveszítette feleségét… Lehet, hogy ha nem éri ennyi szenvedés, tudomány-népszerűsítő műveiből nem árad ugyanannyi lélek is, mint szellem?
(Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete. Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, 2002. Ármegjelölés nélkül)

Magyar Amerika
Lukács
Tudta azt a kedves olvasó, hogy a világsztár Goldie Hawn színésznő magyar származású? És hogy Paul Newman édesanyja is magyar volt? A New Yorkban megjelenő színes havimagazin, az American Hungarian Panorama hasábjain a tengerentúli magyarság hírei mellett rendszeresen olvashatunk azokról az emberekről, akik kivándoroltként vagy magyar származásúként maradandót alkottak kulturális, tudományos vagy gazdasági területen. A folyóirat szerkesztői azonban nemcsak hónapokban gondolkodnak: kötetbe gyűjtötték az elmúlt esztendők fontos írásait, leltárt készítve az Újvilág magyarjairól.
A Magyar Amerika az óhazában is igen érdekes olvasmány, két okból: egyrészt alig akad família a Kárpát-medencében, amelyben nincsenek tengerentúli rokonok; másrészt az itthon maradottakat érdekli, kinek hogyan sikerült érvényesülni az álmok földjén. A diaszpóra magyarságával való kapcsolatunk ma szorosabb, mint valaha: az internet korában másodpercek törtrészei alatt juttathatjuk el üzenetünket a nagy víz másik partjára, és repülőre szállva nyolc óra alatt legyőzhető a távolság. Az egykor kivándoroltak közül ma egyre többen járnak haza, itthon költve el pénzüket, fektetve be tudásukat és tőkéjüket.
E könyv róluk és nekik is szól: az első fejezet sikeres magyarokról és magyar sikerekről számol be Bánkuty Géza üzletembertől Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrig. A kötet tartalmazza az újvilági magyarok társadalmi eseményeinek krónikáját, és leltározza a magyar közösségeket, azok intézményeit és klubjait, részletes amerikai és kanadai címlistával kiegészítve. A könyvben helyet kapott a szépirodalom is, diaszpórában élő nagyjaink tollából. Az utolsó oldalak a praktikum jegyében készültek, a hasznos tudnivalók ugyanis a vízumszerzés feltételeitől a hazatelepülés lehetőségein át a cégalapításokhoz is segítséget nyújtanak.
(Magyar Amerika – a tengerentúli magyarok mai élete történetekben és képekben. Szerk.: dr. Tanka László. Médiamix Kiadó, Salgótarján, 2002. Ára: 2950 forint)

A Donna Irma patikusa
Lénárd Sándorral a világ végén
Hanthy Kinga
A fülszöveg szerint a világhírt a Micimackó latin fordítása hozta meg Lénárd Sándornak. Vajon mit jelent az ő esetében a világhír? Aligha azt, hogy az utcai járókelők valaha is értesültek arról, hogy élt Brazíliában egy magyar orvos, aki nem jószántából, hanem a történelem elől menekült olyan messzire. Írta könyveit, gyógyított bennszülötteket és emigránsokat, miközben a világ végén vele volt az európai kultúra.
Lénárd Sándort nem szokás olvasgatni Magyarországon, pedig időnként megjelennek könyvei. Legutóbb a Magvető adta ki a szerző halálának harmincadik évfordulójára Völgy a világ végén című regényét, amelyet írója előbb németül, majd angolul, végül pedig magyarul is papírra vetett. Miért volt olyan fontos, hogy három nyelven is elkészüljön ez a könyv? Miért ült neki Lénárd háromszor is, hogy megírja Donna Irma völgyének múltját és jelenét? Ez a regény, amely inkább monumentális esszé, valójában kulcsmű. Fájdalmas, ugyanakkor nagyvonalú és szórakoztató olvasmány, egy polihisztor vallomása a világról, magáról. De a Völgy a világ végén alapvetően a honvágy regénye. „A honvágynak nincs akkora irodalma, mint a boldogtalan szerelemnek, de rokon érzések. A honvágynak semmi köze az államhoz, a nemzethez, még a hazához sem. A honvágy fáj. Iránya nincs. Talán a növények tudnák a legpontosabban elmondani, micsoda: idegen talajban, idegen klímában elsorvadnak, elvadulnak. Itt a tulipán nem hajt virágot, az orgonabokor nem nő, alacsony marad, se él, se hal, a ribiszke nem hoz gyümölcsöt. Ők tudják, mi a honvágy” – írja.
Lehetett volna híres orvos vagy orvostörténész, nagy hírű művészettörténész vagy Nobel-díjas író, de végül orvos-patikus lett egy kis faluban, Donna Irma völgyében. S ha nem mondhatjuk is, hogy terméketlen lett idegenben, mint a ribiszke, de bizonyosan alacsonyabbra nőtt, mint nőtt volna a neki való jó földben. E nagy műveltségű, tehetséges ember a brazíliai őserdők közelében halt meg 1972-ben.
Ilyen gazdag a világ, és ilyen pazarlóan bánik kincseivel.
(Lénárd Sándor: Völgy a világ végén. Magvető Kiadó, Budapest, 2002. Ára: 1690 forint)

Víznyelő sorok titkai
Útikönyv az ökoturizmus szolgálatában
Rácz Judit
A Mátra térképének kiadásával alapozta meg a Cartographia Rt. a népszerű sorozatot, amely új műfajt jelent a könyvpiacon. Következő munkáikkal: a Pilis és Visegrád, majd a Börzsöny megjelentetésével jól használható útikalauzokat adtak az érdeklődők kezébe. Az atlasz és az útikönyv kombinálásával már nemcsak egy-egy tájegységünk földrajzát mutatják be, hanem az adott környék településeit is földtani múltjuktól történelmükön át az itt található szálláshelyekig és közelekedési lehetőségekig.
A szerkesztők régi vágya volt, hogy megjelentessék a sokak által kedvelt országos kéktúra útvonalának teljes leírását. Tavaly az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával a kéktúra útvonaláról két kötetet sikerült elkészíteni, a harmadik most karácsonykor kerül az üzletekbe. A Széchenyi-terv pályázatán pedig négy atlasz elkészítéséhez nyertek támogatást, melyek közül kettő – A Balaton-felvidék és a Keszthelyi -hegység, illetve A Bükk című útikalauz – nemrég látott napvilágot. 1930-tól valamennyi irodalmi forrásmunka felhasználásával és a leírt vidékek bejárásával hiteles és naprakész tájékoztatás készült a kirándulóknak.
Mindkét kötet, a sorozat többi tagjához hasonlóan, a természeti és kultúrtörténeti környezet megismerését célzó, de azt nem veszélyeztető ökoturizmusra buzdít. Előtérbe helyezi a természetjárást, a lovas és kerékpáros túrákat, a falusi és a borturizmust. A Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység című Csopak vízimalmaira, a kedves Koloska-völgyre, a Tihanyi-félsziget gejzír- és szélmarta szikláira, a romantikus Zádorvárra, a látványos Hegyes-tűre, a Káli-medence középkori templomainak romjaira, a Szent György-hegy híres bazaltorgonáira, présházaira, a Csobáncra, Szigligetre irányítja a figyelmet. A Bükk című kötetben a 800– 900 méter átlagmagasságú Bükk-fennsík szépségeire, a töbör- és vízelnyelő sorok titkaira, az egykori ősember lakta barlangokra, a tiszta forrásokra, a Bükkalja termálfürdőire, a sokszor kiváló hóviszonyokra, az ipartörténeti emlékekre, a még működő kisvasutakra, a nagy múltú egri borvidékre és a város történelmére helyezik a hangsúlyt. S fontos szerepet kap a leírások között hazánk első nemzeti parkjának, az ottani szervezett túralehetőségeknek a bemutatása.
Növeli a kötetek értékét, hogy ismét pontosan méretarányos és sűrített – tízméteres szintenként jelölt –, árnyékolással készült térképeket tartalmaznak.
(A Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység. A Bükk. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kiadó, Budapest, 2002. A kötetek ára: 1600 forint)

Csodatévő vándorcirkusz
Regény a sci-fi klasszikusától
N. M.
Két hétköznapi serdülő fiú életébe mennykőként csap be egy vándorcirkusz megérkezése városukba. Látszatra közönséges cirkuszról van szó, az ott szokásos látványosságokkal, szörnyszülöttekkel, mutatványosnépséggel, csak a fiúk éjszakai kószálása során derül ki, hogy különleges társulat az, mely nem mindennapi felszerelésével hátborzongató tettek végrehajtására képes. A tükörlabirintus például megfosztja énjétől a sátorba belépő látogatót, magatehetetlen bábuvá silányítja, a körhinta pedig hátramenetben évekkel, évtizedekkel fiatalabbá, illetve előreforogva öregebbé változtatja a rá felülőt. A társulat tagjainak nagy része éppen ilyen módon „megdolgozott”, megnyomorított emberekből áll. Mivel kilesték a titkot, ez a sors vár a fiúkra is.
A vándorcirkusz (időtlen) léte, vissza-visszatérése az emberi gyengeségen, hiúságon, a bennünk lévő rossz hajlamokon alapul. A társulat „mérföldekről megérzi az elfekélyesedett személyiségeket, és ott terem, hogy kezét megmelengesse a kín tüzénél. Hoszszú utat tettek meg könnyű terepen, ahol az emberek minden útkereszteződésnél tálcán kínálják agóniájuk bőven mért pintjeit üzemanyag gyanánt. Így él tovább a cirkusz, lecsapolva az egymás ellen elkövetett bűneink mérgét és legborzasztóbb megbánásaink üledékét.” Ezért bukkanhat fel a karaván bárhol, bármikor, törheti át mindennapjaink látszatra nyugodt, csöndes felszínét, hogy aztán ne találjunk békét, amíg meg nem forgat bennünket az időből kizökkentő, „csodatevő” körhinta. Nem sejthetjük, hogy igazi kínszenvedéseink csak ezután kezdődnek…
A Gonosz lélek közeleg a sci-fi klasszikusának, a Fahrenheit 451 és a Marsbéli krónikák szerzőjének legnépszerűbb művei közé tartozik.
(Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002. Ára: 1600 forint)

A Fókusz Könyváruház sikerlistája
Ismeretterjesztő

1. Lovas István: D–209 és kora – Kairosz Kiadó 2300 Ft
2. Balogh Béla: A végső valóság – Bioenergetic Kft. 1400 Ft
3. Raffai Mária: Egységesített megoldások a fejlesztésben – Novadat Kiadó 4237 Ft
4. Goldberg, Bernard: Médiahazugságok – Focus Könyvkiadó 1999 Ft
5. Atkinson–Smith–Bem: Pszichológia – Osiris Kiadó 3950 Ft
6. Iskolaválasztás előtt… 2003 – Panem Kiadó 1161 Ft
7. Caputo–Burian: Fotóiskola – Tippek és trükkök – National Geografic 4500 Ft
8. Gilbert, Martin: Izrael története – Pannonica Kiadó 3990 Ft
9. Klösz György – Lugosi Lugo László: Budapest, 1900–2000 – Vince Kiadó 2495 Ft
10. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés 3900 Ft