Tragikus Budapest környezeti állapota

A Fővárosi Közgyűlés jegyzőkönyvei alapján a Cselekvők Polgári Kör kigyűjtötte a fővárosi Fidesz–MDF–MKDSZ-frakciónak az elmúlt négy évben tett azon javaslatait, amelyeket a balliberális többség elutasított. Ezek a javaslatok, amelyek a város életének javítására születtek, most ismét előtérbe kerültek. Az önkormányzati választásig tartó sorozatunk harmadik részében a fővárosi környezetvédelem helyzetével foglalkozunk. Az ellenzék szerint ugyanis a nemrég elfogadott környezetvédelmi koncepció nem tekinthető programnak, inkább csak a kormányszintre emelt városfejlesztési koncepció zöld köntösbe öltöztetését szolgálja.

Jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a Fővárosi Közgyűlés még 1998-ban sem fogadta el a környezetvédelmi bizottság indítványát a fővárosi környezetvédelmi koncepció kidolgozásáról. A program elkészítése hat-hét éve húzódik, miközben a főváros környezeti állapota rohamosan romlik. A tervezet elkészítése azért is lett volna időszerű, mert 1996-ban elkészült Budapest általános rendezési terve, majd 1998-ban a szabályozási keretterv, amelyeket a környezetvédelmi célokhoz kellett volna igazítani. Az ellenzék szerint azonban nem ez történt, hanem a környezetvédelmi program lett az elfogadott fejlesztési terv egyfajta zöld köntösbe öltöztetése. Ugyanakkor a koncepció megszületésééig a baloldali többségű közgyűlés sorra utasította vissza a cselekvést szorgalmazó javaslatokat. Nem fogadták el a parkfenntartásra, a zöld felületek növelésére és a köztisztaságra szánt kiadások növelésével foglalkozó javaslatokat. Visszautasították a 4-es metró megvalósításának felülvizsgálatára és a tömegközlekedés fejlesztésére irányuló elképzeléseket is.
Endrédy István, a főváros várostervezési és városképvédelmi bizottságának elnöke szerint a környezetvédelmi program legnagyobb hibája, hogy a hétéves fejlesztési koncepció alapján gondolták végig a célokat, nem pedig fordítva. Súlyos gond az is, hogy a program nagy részét már rég meg kellett volna valósítani a fővárosban. Az ÁNTSZ 1999-ben ezer körülire tette a környezet állapota miatt meghalt budapestiek számát, ugyanakkor a főváros szinte semmit nem tett a gépjárműforgalom csökkentéséért, és húzódik a rákospalotai hulladékégető füstgázmosójának létrehozása is.
Endrédy István szerint a program által is elismert fővárosi zöldterület-csökkenés annak az eredménye, hogy még a szinten tartáshoz sincs elegendő akarat a városvezetésben. Kiemelte: az anyagban 24 500 fát tartanak nyilván a főváros fenntartásában, de megjegyzik, hogy még 8263 üres fahely található, és ez a 30 százalékos hiány a ciklusban végig megmaradt. Elmaradt a szennyezett talajú területek kármentesítésének támogatása is, és nem sikerült megteremteni az illegális hulladéktelepek felszámolásának jogi és pénzügyi hátterét. Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy számos feladat hét éven túli teljesítésre van ítélve, mint például a zöldfelület-fejlesztési területek elővásárlási jog szerinti megszerzése. Az elnök szerint szükség lenne egy zöldfelületi kataszter mielőbbi elkészítésére és a védett fasorok vizsgálatára is. A program alapján szerinte a hulladékgazdálkodás sem fog javulni a fővárosban, hiszen hiányzik, hogy miként ösztönzik a cégeket az újrahasznosításra.