Lapunk csaknem két éve közölt tényfeltáró cikksorozatot arról: miként játszották át egy azóta elérhetetlen görögországi illetőségű személy, Hatzigiannisz Hrisztosz érdekeltségébe az MSZP egykori számítástechnikai vállalkozását, a Kime-Net Kft.-t, illetve a cég miként vándorolt tovább a hazai görög kolónia egyes tagjainak kezén, s halmozott több tízmilliós köztartozást. Az írások megjelenése után az APEH Bűnügyi Igazgatósága nyomozást indított, amelynek eredményeiről azonban sokáig semmilyen információt nem árultak el. A napokban pedig azzal hárították el érdeklődésünket az APEH sajtóosztályán, hogy az adótitok védelme miatt nem számolhatnak be az ügy állásáról.
A Magyar Nemzet mégis megtudta: az eljárás érdemi része lezárult. Az adónyomozók kiderítették: Hatzigiannisz Hrisztosz és a szövevényes üzletrész-adásvételekben feltűnő többi görög valós személy, közülük többet strómanként használtak fel különféle – tisztességesnek nem nevezhető – pénzügyi tranzakciók lebonyolításához.
Információink szerint az adónyomozók az idegenrendészet segítségével megállapították, hogy Hatzigiannisz Hrisztosz korábban Magyarországon élt, ám a nyolcvanas években végleg Görögországba költözött. A feltüntetett athéni címén ugyanakkor nem érhető el, csakúgy, mint a Kime-Net Kft. legújabb, fővárosi, Visegrádi utcai székhelyén. Ott ugyanis az ellenőrzés időpontjában az ügyről mit sem tudó diákok laktak. Az eljárás során még az Interpol segítségét is kikérték, sőt: meghallgatták Kamaridisz Kosztaszt – aki a papírok szerint 1996-ban megvásárolta Hatzigiannisz Hrisztosztól a vállalkozás 49 százalékát –, mellette pedig a budapesti görög kolónia több, a Kime-Net Kft. körüli visszaélésekben érintett tagját.
A hatóság kiderítette: akkor, amikor Váczi Péterék egy forintért túladtak a kft.-n, annak köztartozása az egymillió forintot sem érte el. Hatzigiannisz Hrisztosz, majd a többi görög személy „regnálása alatt” azonban valóságos visszaélés-sorozatot követtek el a Kime-Net Kft. felhasználásával. Többek között – megalapozatlanul – 20,5 millió forintnyi áfát kíséreltek meg visszaigényelni a cég nevében. 1998 tavaszán pedig egy, a Kime-Net vezetőjeként bemutatkozó személy 4,1 millió forintért vett rézcsöveket az MSZP vecsési fiktív számlázási botrányában is érintett (!) IMI Épületgépész Kft.-től, ám az árut nem fizette ki. A tanúvallomások alapján világossá vált, hogy a Kime-Net egészen az elmúlt évekig jelentős pénzmozgásokat bonyolított le. Ezek főként számítástechnikai eszközök beszerzéséhez és a szakterületre való befektetésekhez köthető tranzakciók voltak.
A Kime-Net Kft. ellen 2000 tavaszán – köztartozásai miatt – felszámolási eljárást indítottak. Akkor a kft. az APEH-nél nyilvántartott hátraléka meghaladta a negyvenmillió forintot, de azon túl még több más követelést sem tudott teljesíteni. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma az idén márciusban, a Kime-Net Kft. megszüntetéséről hozott végzésében úgy fogalmazott: „az adóssal szemben három hitelező összesen százmillió forintot meghaladó összegre jelentett be hitelezői igényt. A felszámolás során a hitelezői igényekre vagyoni fedezetet nem találtak.”
Kamaridisz Kosztasz és öccse, Kamaridisz Jorgosz, illetve a görög származású, de Magyarországon született Bozóki János – akik különféle módon mindannyian kötődnek a Kime-Net Kft. történetéhez – az adónyomozók megállapítása szerint egy jól körülhatárolható üzleti érdekkör szereplői. Úgy tudjuk: a nyomozók kérdésére egyöntetűen azt válaszolták: mindahányan Kiss Péter érdi vállalkozó strómanjai. Az Interpol adatszolgáltatásából pedig kiderült: a Kime-Net Kft.-ben 1996-ban – Kamaridisz Kosztasz mellett – többségi, 51 százalékos üzletrészt vásárló Carmo (Overseas) Limited nevű ciprusi off-shore cég részben Kiss Péter tulajdonában áll, ami megerősíti Kamaridisz Kosztaszék vallomását.
A Magyar Nemzet tényfeltáró kutakodásának idején egyébként Budapesten, a Duna Plazában egyszerű felszolgálóként tevékenykedő görög stróman kihallgatásakor többek között elmondta a nyomozóknak: 1996-ban azzal kínálták fel neki a Kime-Net Kft.-t, hogy annak segítségével hamarosan „befolyást fognak szerezni a számítástechnikai piacon”. Éppen azon a területen, ahol Vácziék is dolgoztak. Kamaridisz Kosztasz öccse, Kamaridisz Jorgosz pedig arról számolt be vallomásában, hogy maga is ismerte Kiss Pétert, akinek különféle munkákat végzett.
A görög származású Bozóki János a nyomozóknak válaszolva szintén kitért a Kiss Péterrel fenntartott kapcsolatára. A meghallgatáson kijelentette: egy másik Kiss-érdekeltségnél, a Solid Signal Kft.-nél ugyanúgy strómanként járt el, mint Kamaridisz Kosztasz a Kime-Net-nél. Elmondta, hogy Kiss az üzletmenetről semmit nem árult el nekik, ellenben havi néhány tízezer forintért papírokat kellett aláírniuk és pézmozgatásokban segédkezniük. „Három-négy alkalommal hatmillió forint körüli összegeket vettem fel Kamaridisszel Kissnek” – ecsetelte a nyomozóknak Bozóki. Kiss Péter a hatóság kérdésére ugyanakkor cáfolta, hogy köze lenne a görögökhöz. Sőt: még arra sem emlékezett, hogy tulajdonrésze van a Carmo Limited nevű ciprusi off-shore-ban. A megkérdezett görögök azt is megerősítették, hogy Hatzigiannisz Hrisztosz a köreikhez tartozik. Az első „Kime-Net-vevőt” azonban nem tudták beidézni az eljárásban.
Kiss Péter több szempontból is a szocialistákhoz közel álló üzletembernek tekinthető: egyrészt a közelmúltig több vállalkozás vezetőségében – Inter Euro Net Kft., Internet Tradeline Rt., TIB Rt. – közösen tűnt fel Váczi Péterrel, a Kime-Net Kft.-t görög kézre adó ügyvezetővel. (Váczi nemcsak a Kime-Net élén töltött be MSZP-megbízatást, hanem vezető volt több más pártközeli vállalkozásban. Egyebek mellett Máté László volt pártpénztárnok mellett feltűnt a Budai Hengermalom körüli botrányban elhíresült Kossuth Befektetési Rt.-ben. Másrészt megerősíti Kiss szocialista kötődését az az elsőfokú bírósági ítélet, amelynek indoklásából kiderül: a vállalkozó Andráskó Józseffel, az MSZP volt budakeszi elnökével, Nikolits István egykori titokminiszter kampányfőnökével együtt végrehajtója volt egy több száz millió forintos, közpénzek rovására elkövetett csalássorozatnak, amiért nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélték. (Bővebben keretes írásunkban.) A nyomozás adatainak megismerésével új megvilágításba került tehát Váczi Péter a Magyar Nemzetnek korábban adott nyilatkozata, csakúgy, mint a szocialista párt két évvel ezelőtti közleménye.
A volt ügyvezető úgy válaszolt a Kime-Net Kft. utóéletét firtató kérdéseinkre: „korábban a Kime-Net Kft. szolgáltatta a számítástechnikát az MSZP-nek, ám jobb konstrukciót találtunk ki. Ezért adtuk el. – Nincs ebben semmi különös” – vélekedett akkor a vállalkozó. – „A megállapodáskor jelen volt Hatzigiannisz Hrisztosz, aki előzőleg egy ügyvédi irodának jelezte, hogy már működő magyar céget akar vásárolni. Azt persze nem ellenőrizhettem, hogy az általa bemutatott útlevél hamisítvány-e, vagy sem. Arról sem lehetett tudomásom, hogy a későbbiekben mi a szándéka a kft.-vel, hogy simliskednek-e majd a céggel” – szólt Váczi Péter visszaemlékezése, aki 2000 decemberében azt is kijelentette, hogy „meglepte” a kft. későbbi sorsáról elmondott információnk. Meglehetősen hihetetlennek tűnik Váczi Hatzigiannisz Hrisztosz állítólagos „kiközvetítéséről” szóló beszámolója annak tükrében is, hogy a másik Köztársaság téri vállalkozását, a Cooporg Kft.-t Toutjiarisz Panagiotisznak adta el. Ő pedig nem más, mint a fent említett Bozóki János unokatestvére. (Bővebben keretes írásunkban.)
Elhatárolódott a Kime-Net körül elkövetett visszaélésektől az MSZP is. A szocialisták közleményében két éve az volt olvasható: a kft.-t azért alapították meg 1990-ben, hogy létrehozza a párt országos központjában a számítógépes informatikai bázist. „A cég a feladatot 1993 augusztusára elvégezte, a továbbiakban tevékenységére nem volt szükség, így az MSZP eladta három magyar magánszemélynek, akik a kft. alkalmazottai voltak” – állt a szövegben. Információink szerint az adónyomozók javasolták, hogy csalás bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálják tovább az ügyet. A Magyar Nemzet továbbra is várja az APEH vezetésének válaszát arról: a Bűnügyi Igazgatóság nyomozásának befejeztével milyen további lépéseket tesznek az igazság kiderítése és az elkövetők felelősségre vonása érdekében?
Vállalkozások a Köztársaság térről
A Magyar Szocialista Párt – százszázalékos tulajdonosként – 1990-ben alapította meg a Kime-Net Kft.-t, a cég székhelyét pedig az MSZP Köztársaság téri székházába jegyezték be. Ügyvezetőnek a párt bizalmi emberét, Váczi Pétert választották, aki a rendszerváltozást követően több MSZP közeli vállalkozásban is tisztséget vállalt. A Kime-Net később tulajdonost cserélt, az MSZP-től azonban nem távolodott el túlságosan, hiszen a párt a cég felét Váczi Péternek adta el, harminc százalékot a cég dolgozója, Varga Tamás, húszat pedig egy másik munkatárs, Szakos Szabolcs vásárolhatott meg. 1995-ben Váczi Péter és két tulajdonostársa továbbadta a céget az athéni illetőségű Hatzigiannisz Hrisztosznak. A megállapodás jegyzőkönyve szerint a görög férfi mindössze egy forintot fizetett a Kime-Netért. A tranzakcióval egyidejűleg a Köztársaság tér helyett egy fővárosi általános iskolát neveztek meg a kft. székhelyeként. Valójában persze nem költözött ide a Kime-Net, az iskola vezetői nem is hallottak róla. A cégiratokból kiderült, hogy Hatzgiannisz Hrisztosz a vállalkozás 51 százalékát megpróbálta továbbadni a ciprusi Carmo (Overseas) Limited nevű off-shore cégnek. A gazdasági társaság 49 százalékát pedig 1996-ban – meglehetősen homályos körülmények között – egy Budapesten vendéglátósként tevékenykedő, magyarországi születésű férfinak, Kamaridisz Kosztasznak kísérelték meg átjátszani. A Cégbíróság azonban csak Hatzigiannisz Hrisztosz ügyvezetői kinevezését volt hajlandó beiktatni, a többi üzletrész-adásvételt nem. Így – a hiteles nyilvántartás alapján – egészen a cég idén augusztusban történt törléséig Váczi Péter és társai voltak a tulajdonosok.
A Magyarországon élő Kamaridisz Kosztaszt – Hatzigiannisz Hrisztosszal ellentétben – lapunknak korábban sikerült elérnie. Ő akkor úgy nyilatkozott: egy „halott céggel próbálták balekká tenni”. A Kime-Net Kft. ellen 2000 tavaszán – köztartozásai miatt – felszámolási eljárást indítottak. Eközben váratlanul a Nap-keltében megjelent a vendéglátóiparban tevékenykedő Hatzigiannisz Hrisztosz, aki közölte: visszaéltek az adataival, és vélhetően lopott útlevelét használták fel az ügylet során. Hatzigiannisz egyébként ügyvédként azt a Muskovszky Gábort választotta, aki korábban a Xénia Láz Egyesület jogi képviseletében is eljárt. A Magyar Nemzettel szemben Muskovszky helyreigazítási pert helyezett kilátásba, ám jogi lépésekre nem került sor.
Váczi volt az ügyvezetője az egykor szintén számítástechnikai tevékenységet végző Cooporg Kft.-nek is, amelynek egy ideig ugyancsak az MSZP Köztársaság téri székházában volt a székhelye. A cég 1995-ben a Kime-Nethez hasonlóan részben görög érdekeltségbe jutott. Ezt a vállalkozást Váczi Péter, a cégiratok szerint thesszaloniki illetőségű Toutjiarisz Panagiotisznak és a székesfehérvári Molnár Zsoltnak adta el névértéken. A cégadatok alapján Molnár később továbbadta tulajdonrészét Horváth Andrásnak. Az ügy pikantériája, hogy Molnár Zsolt először cáfolta lapunknak a cégvásárlást és -eladást, hangsúlyozva, hogy visszaéltek a nevével. Később azonban Horváth András telefonon hívta fel lapunkat, és átadta a kagylót Molnárnak, aki már azt mondta: lehet, hogy mégis vett céget. Horváth pedig azt emelte ki: bár ő az ügyvezető, a köztartozásokért Toutjiarisz Panagiotisz a felelős, ám ő eltűnt.
Megcsapolta az APEH-et a baloldali politikus
Két évvel ezelőtt első fokon négy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság Andráskó Józsefet, a budakeszi MSZP-szervezet volt elnökét. A szocialista politikusról, aki korábban Nikolits István egykori titokminiszter kampányfőnöke is volt, kiderült, hogy APEH-es kapcsolatait kihasználva több száz millió forint exporttámogatás jogtalan igénylésében vett részt. Az eljárás hatodrendű vádlottjaként bukkant fel a szintén négy év börtönre ítélt (a Kime-Net ügyében is szereplő) Kiss Péter, aki jól ismerte Andráskót, és tőle szerzett tudomást a törvénytelen, de meglehetősen jól jövedelmező lehetőségről.
A per során kiderült, hogy Kiss Péter az üzleti lehetőséget működő cégek megszerzése, majd fantomizálása révén próbálta kiaknázni, úgy, hogy az ügyletek lebonyolításához strómanokat használt fel. Elképzelése megvalósításához először egy székesfehérvári székhelyű céget szemelt ki. Az Óceán Kft.-ben régi ismerősének üzletrészét vásárolta meg egy Petros Sarigiadisz nevű görög személy lopott útlevelének segítségével. Kiss még annak látszatát is el akarta kerülni, hogy ő áll a vásárlás hátterében, így a társasági szerződést és az aláírási címpéldányt egy ismerősével – a per hetedrendű vádlottjával, Bozóki Jánossal – íratta alá. Miután megvolt a vállalkozás, Kiss Péter Andráskó segítségét kérte, hogy a kft. részére exporttámogatást szerezzen. Ekkor tudta meg azt, hogy az ügylethez kell egy külföldi székhellyel rendelkező társasággal kötött szállítási szerződés is. Kissnek kapóra jött az érdekeltségébe tartozó (és az MSZP egykori vállalkozásának, a Kime-Net Kft.-nek az ügyében szintén felbukkanó) Carmo (Overseas) Limited nevű ciprusi off-shore cég. Az Óceán és a Carmo kétmillió dolláros fiktív, kizárólag az APEH megtévesztésére szolgáló szerződést kötött húskonzervek eladására. Andráskó mint az APEH munkatársa, kapcsolatait kihasználva elintézte, hogy a kért támogatást kiutalják az Óceánnak. A kért 100 milliós támogatásból az adóhatóság 60 milliót utalt át a Budapest Banknak, amelyből Kiss Péter Bozóki segítségével 30 milliót tudott felvenni a székesfehérvári pénzintézettől. Érdekes körülmény, hogy az ítélet indokolása szerint Bozóki unokatestvére, Toutjiaris Panagiotis társaságában érkezett a vidéki nagyvárosba. (Toutjiaris neve ugyanakkor felbukkant a Köztársaság térre bejegyzett és szintén fantomizálódott Cooporg Kft. adásvétele kapcsán is.)
Kiss Péter az Óceán Kft.-hez hasonló tranzakciót kívánt végrehajtani a COM-ET-B Kft.-vel. A cégnél strómanként Toutjiaris Panagiotist használta fel. A COM-ET-B és a Carmó újabb 2 millió USA-dollár értékű húskonzerv fiktív megvásárlásában állapodott meg. A szerződést a Carmo részéről Kamaridisz Jorgosz (Kamaridisz Kosztasz testvére), a COM-ET-B-től pedig Toutjiaris Panagiotis írta alá. A kért 70 millió forintos támogatás útját azonban Andráskó hiába egyengette, az APEH igazgatóhelyettese az átutalás teljesítését megtagadta. A Carmo Ltd. egyébként más esetben is felbukkant az Andráskó által intézett ügyletek során. Az MSZP budakeszi elnöke természetesen nem ingyen működött közre az exporttámogatások kiutalásában. Ezért ugyanis rendre megkapta a kialkudott „munkadíját”.
Az eljárás során tartott házkutatáskor kiderült, hogy Kiss Péter egy Glock típusú, lézeres célzókészülékkel ellátott pisztolyt, egy Mavrick gyártmányú ismétlő rendszerű, előágytáras, puskalámpával ellátott fegyvert, valamint több tucat Parabellumba való töltényt tárolt édesapja pincéjében. Kiss Péternek nem volt fegyvertartási engedélye.
origo.hu
Élete egyik legfelkavaróbb ügyéről beszélt a nyomozó: nem gondolta volna, milyen szörnyűséggel állnak szemben
