A katolikusok tiltakoznak

Magyarországon tizenkét évvel a rendszerváltás után veszélybe kerül az egyház szabad működése, ha a parlament előtt álló törvényeket elfogadják – jelentette ki tegnap Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. A nap folyamán Medgyessy Péter kormányfő fogadta Seregély István egri érseket, az MKPK elnökét.

Jezsó Ákos
2002. 12. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Veres András püspökkari titkár szerint ellentét van a kormány tagjainak ígérete és cselekedetei között. Május 10-én Medgyessy Pétert még mint miniszterelnök-jelöltet, valamint Kovács Lászlót, az MSZP elnökét fogadta az MKPK állandó tanácsa. A politikusok akkor jelezték a főpapoknak, hogy a kormányuk modern szociáldemokrata pogramot kíván megvalósítani. Mint Veres fogalmazott: a főpapok akkor „hittek a tárgyaló fél szavahihetőségében”. Hozzátette: ennek ellenére a hitoktatók kimaradtak az órabéremelésből, a szeptemberben kidolgozott szociális törvénymódosításban pedig súlyosan sérült az egyház addigi alanyi joga. A törvénymódosítás ugyanis az egyházi szociális intézményeket hátrányos helyzetbe hozza. Veres András szerint az egészségügyi közszolgáltatási törvény tervezete is hasonlóan hátrányos javaslatokat tartalmaz. A püspöki kar titkára úgy véli: ebbe a sorba illeszthető az egyház-támogatási rendszert rögzítő törvény tervbe vett módosítása is.
Ismert: az előző kormány hivatali ideje alatt elfogadott jogszabály az egyház-támogatási rendszert a népszámlálási adatokhoz kötné. A főpap szerint ez a jogszabály minden másik elosztási rendszernél hitelesebb és tárgyilagosabb lehet.
*
Veres András emlékeztetett arra, hogy sok állampolgár a személyi jövedelemadójának meghatározott részét nem tudja az egyházának felajánlani, mert vagy nyugdíjas, vagy kis jövedelmű, vagy nagycsaládos. Kijelentette: a népszámláláskor a lakosság 90 százaléka nyilatkozott arról, hogy melyik egyházhoz tartozik, az adófelajánlásból azonban csak öt százalék részesítette a saját egyházát. Veres a jövő évi költségvetésben az egyházi műemlékek felújítására szánt összeg drasztikus csökkentését is nehezményezte. Amíg az előző kormány erre hárommilliárd forintot biztosított, addig a jelenlegi mindössze egymilliárd forintot kíván fordítani. Ezek alapján Veres András úgy véli: Magyarországon 12 évvel a rendszerváltás után veszélybe került az egyház szabad működése, súlyosan sérülnek a vallásos emberek jogai.
Mint arról korábban beszámoltunk, Szalay István, az egyházi ügyekkel megbízott államtitkár tárgyalt Karl-Josef Rauber nunciussal. Ezután az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok kapcsán megszavazta az egyház-finanszírozásra vonatkozó kormánypárti módosító indítványt. A szavazás előtt Donáth László, a bizottság alelnöke úgy tájékoztatta a testületet, hogy a kormány képviseletében Szalay István államtitkár megállapodott az apostoli nunciussal arról, hogy a Szentszék nem emel kifogást a törvénymódosítások ellen, s lemond a 2001-ben megkötöttt kiegészítő jegyzőkönyvben rögzített elosztási elvről. Ez a dokumentum tartalmazza, hogy az egyháztámogatást a népszámlálási adatokhoz kötnék. Veres András püspök tegnap megerősítette azt a lapunkban megjelent hírt, hogy Karl-Josef Rauber nuncius tiltakozó levelet írt Medgyessy Péternek, amelyben kifejti, hogy semmilyen megállapodást nem kötött Szalay István államtitkárral. Hozzátette: lehetetlen helyzetbe hozták a nunciust.
A sajtótájékoztató után Seregély István érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét fogadta Medgyessy Péter. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélés után Seregély nem kívánta részletezni a tárgyaláson elhangzottakat. Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy a püspöki kar még a találkozó előtt sajtótájékoztatót tartott, és figyelmen kívül hagyta az udvariassági szokásokat. Hozzátette: ha ezt a tájékoztatót a megbeszélés után tartották volna, akkor elkerülhető lett volna a „valószínűleg tájékozatlanságból fakadó” félreértés.
Szalay István az MTI-nek elmondta: ha a katolikus egyház értékeli a hitéleti támogatás emelkedését, akkor a helyzet megoldódik, ellenkező esetben „direkt keresése történik annak az alkalomnak, hogyan lehet a kormány politikájába belekötni”.
*
Kisegyházak és civil szervezetek képviselői tegnap ötvenezer magyar és húszezer külföldi állampolgár aláírását rögzítő ívet adtak át Szalay Istvánnak, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárának az Országházban. A kisegyházak azt szeretnék elérni, hogy a kormány változtassa meg az egyház-finanszírozás jelenlegi rendszerét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.