Formálódó önkéntes haderő

Nyírő Károly sorkatona úgy döntött, hogy kiugrik a Petőfi laktanya mellékhelyiségének emeleti ablakából. Búcsúlevelében az őt ért testi-lelki sérelmekre hivatkozott. Az öngyilkosságot túlélte, így haláleset nélkül derült ki, hogy alkalmatlan a katonai fenyítés elviselésére. A kormány tervei szerint 2006 elejére végleg megszüntetik a kényszersorozást Magyarországon, a hasonló példák viszont azt mutatják, hogy ezt sokkal hamarabb is megtehetnék.

Kényszersorozás. Számos fiatal még ma is tart ettől a kifejezéstől, pedig jelenleg csak hat hónapos kiképzésre hívják be a hadköteleseket, és nem évekre, a lakóhelyüktől távol eső laktanyákba, hogy a kimenőjük nagy részét katonaruhában, rendészektől zaklatva, büfékocsikban lerészegedve, utazással töltsék.
A tervek szerint 2005-től végleg meg-
szűnhetnek a katonaságot nem szívesen vállalók gondjai, ha döntés születik a hivatásos és szerződéses katonákból álló haderőre való áttérésről. Ebben a hónapban a kormány elé kerül az önkéntes hadseregre való áttérésről szóló előterjesztés. A váltás jegyében már az idei év végére háromezerrel kevesebben szolgálnak majd kötelezően a laktanyákban.
Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára közölte: a koncepció egyik vitatott pontja, hogy 2006 márciusáig valósítsák meg az önkéntes haderőre történő átállást, vagy már korábban sem lesz szükség sorkatonák behívására. Az SZDSZ az üggyel kapcsolatban s az MSZP-vel szemben azt képviseli, hogy legalább egy évvel korábban legyen az utolsó sorozás és 2005–2006-ban már önkéntesekből álló hadsereg legyen.
A párt honvédelmi bizottsági tagja, a szabad demokrata Mécs Imre elképzelhetőnek tartja azt is, hogy már az uniós csatlakozásunk évében megszüntetik a kötelező katonai szolgálatot Magyarországon. A politikus szerint a hadköteles fiatalok bizonytalanságban élnek, hiszen csak néhány ezret soroznak be közülük, ez viszont diszkriminációt jelent a behívottakkal szemben. Úgy tűnik, hogy a korábbi áttérésre újabban hajlanak a nagyobb koalíciós párt politikusai és a hadsereg vezetői is.
A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) ügyvezetője, Farkas Henrik szerint a sorozás megszüntetéséig hátralevő három évben legfeljebb hatvanezer sorkatonát tudnak kiképezni, ezzel szemben egy évben mintegy nyolcvanezer fiú éri el a sorköteles kort, és több mint százezer azok száma, akik különféle okokból kimaradnak a besorozottak közül. Mivel a teljes sorköteles létszám behívására a következő három évben már nincs lehetőség, az ügyvezető szerint meg kellene fontolni, hogy csak olyanokat hívjanak be katonának, akik szívesen vállalják a szolgálatot. A jelenlegi hadkiegészítés gyakorlata azonban még a régi reflexek szerint működik, olyanokat is kényszerítenek a seregbe, akiknek a katonai élet egyébként álmukban sem jutna az eszükbe, és sok esetben elveszik a helyet a kiképzőközpontokban a sorkatonaságot helyeslő és igénylő fiataloktól. A HEL álláspontja szerint egy percet sem kellene várni a kényszersorozások megszüntetésével. Egyszerűen csak hat hónapos, fizetéses szerződést kellene ajánlani a sorozáson azoknak, akik szeretnének katonáskodni, a többieket pedig hagyni kellene dolgozni a saját szakmájukban. Ezzel a szervezet vasárnapi fórumán egyetértett Mécs Imre is. Az azonnali átalakításhoz persze forrásokra lenne szükség, és át kellene gondolni a magyar hadsereg vezetésének, továbbképzésének, szerkezetének alapvető szempontjait.
A jelenlegi 11 ezres sorkatonalétszám a tervek szerint jövőre már a felére csökken, és az átmeneti időszakban a hadseregnek egyre kevesebb behívottra lesz szüksége. A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy akik mégis vállalják a szolgálatot, azoknak nagyobb összegű zsoldot adjanak, de egyelőre erről még nem született döntés.
A Honvédelmi Minisztérium számításai szerint rövid távon az évekkel későbbre tervezett átállás is mintegy 120 milliárd forintjába kerülhet az államnak, de a szövetségi haderő-fejlesztési célkitűzések teljesítése miatt ebből csaknem hetvenmilliárdra nincs fedezete a minisztériumnak.
A tárca többek között arra hivatkozik, hogy sorkatonákat szerződésesekkel vagy piaci alapon dolgozó civilekkel kell pótolni az őrszolgálatban vagy a takarításnál, és ez évente szintén több száz millió forintba kerül. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úgy tartja, hogy a sorozás korábbi megszüntetése is megoldható a bevonulások szüneteltetésével és a sorállomány létszámának fokozatos csökkentésével, ami a szakminiszter jogkörébe tartozik.
A honvédelmi tárca egyébként összesen 45 ezer – szerződéses és hivatásos – katonából álló haderővel számol, de azt kéri majd a kormánytól, hogy a különböző állománykategóriák létszámát rugalmasan, igényei szerint változtathassa. Ennek megfelelően az év végére hétezer körülire csökkentik a kötelezett sorkatonák számát, annak ellenére, hogy a héten még 4400 új behívott kezdte meg sorkatonai szolgálatát.