Budapest békét, Brüsszel fegyvereket kínál

Több mint három és fél éve tart az orosz–ukrán háború, és a kontinens politikai irányvonalai élesen elkülönülnek. Magyarország a kezdetektől a tárgyalások és a mielőbbi tűzszünet mellett állt, miközben Brüsszel az utóbbi években nyíltan háborúpárti álláspontot képvisel, és pénzzel, valamint fegyverekkel járul hozzá a konfliktus további eszkalációjához.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Simon Wohlfahrt Forrás: AFP

Az Európai Unióban komoly diplomáciai vita robbant ki azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök Magyarországot javasolta helyszínül az orosz–ukrán háborút lezáró tárgyalások számára. 

Donald Trump amerikai elnök Budapestet javasolta a tárgyalások helyszínéül (Fotó: Getty Images/AFP/Andrew Harnik)

A brüsszeli háborúpárti elit keresi helyét a világpolitikai színpadán, azonban úgy tűnik a jelenlegi brüsszeli vezetés végérvényesen a kispadra szorult, írja az Origo.

Europe 'no longer at peace' with Russia, says Germany's Merz https://t.co/PsdDxxnRHc

— The Straits Times (@straits_times) September 29, 2025

Európa nem áll háborúban, de ez már nem is béke – jelentette ki nemrég Friedrich Merz német kancellár.

Hadd fogalmazzak meg egy elsőre talán kissé megdöbbentő mondatot… nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk többé

– mondta Merz egy düsseldorfi médiaeseményen.

Brüsszel harcias nyilatkozatai

A brüsszeli elit egyre többször és egyre nyíltabban adott hangot háborúpárti álláspontjának és beszélt már akár az európai katonai beavatkozásról.

Aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége

– hangoztatta korábban a háborúpárti Ursula von der Leyen világossá téve, hogy szerinte a békéhez nem tárgyalás, hanem a további fegyverszállítások vezetnek.

Az Európai Bizottság elnöke májusban az Európai Parlamentben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további támadásokat indíthat, ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint köthet békét Oroszországgal.

„A háború lezárásának módja generációkra meghatározza majd kontinensünket” – mondta Ursula von der Leyen a második világháború európai befejezésének 80. évfordulóján tartott beszédében.

Ursula von der Leyen szerint egy rossz alku arra bátoríthatja Putyint, hogy újra támadásba lendüljön.

A brüsszeli háborús pszichózis tehát tovább tart. Az Európai Bizottság vezetője az orosz elnökkel riogat és folytatná az orosz–ukrán háborút.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Manfred Weberrel, az EPP elnökével (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Von der Leyen néppárti barátja Manfred Weber sem maradt le a háborús uszításban, szerinte

az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen.

Manfred Weber korábban arról is beszélt, hogy kötelező sorkatonai szolgálatot vezetne be az egész kontinensen.

Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni, és megvédeni magunkat

– fogalmazott, és még a nukleáris fegyvereket is szóba hozta a háborúpárti politikus.

Brüsszel Magyarországra tervezett helytartója is a háborút támogatná

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésszakának márciusi szavazásán egy radikálisan háborúpárti határozattervezet került napirendre, amelyben az EU katonai szerepvállalásának jelentős kiterjesztését szorgalmazták. Az előterjesztés aláírói között Magyar Péter is szerepelt, ám a az Európai Néppárthoz tartozó Tisza Párt elnöke azt később pánikolva eltávolíttatta.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kezet fog Magyar Péterrel, a Tisza Párt vezetőjével Budapesten (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

A Tisza Párt európai patrónusa, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke korábban egyértelművé tette: közösségének tagja csak az lehet, aki „feltétel nélkül beáll Kijev támogatása mögé”.

Magyar Péter tehát egyértelmű üzenetet kapott Brüsszelből: ha kormányra akar kerülni, Ukrajnát a végsőkig kell támogatnia.

Nemrégiben pedig egy interjúban a Tisza Párt elnökének ukrán bizalmasa, Tseber Roland is egyértelművé tette: Magyar Péter a háborúban Ukrajna feltétlen támogatása mellett áll, és – szavai szerint – „a győzelemig kell segíteni” Kijevet.

A kijelentés egyértelmű: a Tisza Párt vezetője az ukrán féllel azonos álláspontot képvisel, vagyis feltétel nélkül támogatná Kijevet.

A tervezett budapesti békecsúcs így nemcsak az orosz–ukrán konfliktus lehetséges lezárásáról szólhat, hanem Európa politikai irányvonaláról is. Míg Brüsszel a katonai erő demonstrálásában látja a kontinens biztonságát, Magyarország a diplomáciai megoldást és a tűzszünetet helyezi előtérbe. A kérdés egyre élesebb: béke vagy háború, kompromisszum vagy konfrontáció Európában.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Simon Wohlfahrt)