Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy csak akkor nyilatkozzék, ha bizonyítékai vannak Irak bűnösségére, és ne másodkézből hallott információkra hagyatkozva hozzon ítéletet – jelentette ki Mukhlif A. Jaszin, Irak budapesti ügyvivője. A diplomata Kovács László külügyminiszter azon kijelentésére reagált, amely szerint jelenleg a Szaddám Huszein kezében lévő tömegpusztító fegyverek jelentik a legnagyobb fenyegetést a békére. Elmondta, hogy a nyilatkozat ellenére hazája nem kíván beleavatkozni az ország belügyeibe, így egyelőre a Taszáron folyó amerikai katonai kiképzés sem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára. Az ügyvivő a magyarországi kiképzésben részt vevő személyeket nem tartja irakiaknak. Szerinte ugyanis nincs olyan ember a világon, aki saját hazájának tönkretételét támogatja. Úgy vélte, a Taszáron állomásozó kurdokat leginkább zsoldosoknak lehet nevezni, de irakiaknak biztosan nem. Kijelentette: mivel hazánk is a békés megoldás híve, Irak nem táplál ellenséges érzelmeket, ám megváltozhat a két ország kapcsolata, ha Magyarország az esetleg bekövetkező háború mellé áll. Az irakiak azonban tisztában vannak azzal, hogy a magyar nép nem támogatja az amerikai terveket – tette hozzá.
A Magyarországon működő Kurdisztáni Kulturális és Információs Iroda vezetője is úgy véli: többek között fegyveres felkészítés, zsoldoskiképzés folyik a táborban. A kurd vezető úgy tudja, nemcsak Taszáron, de a Balaton mellékén és Debrecenben is lesz majd kiképzés. Az irodavezető szerint a taszári táborban nemcsak a magyarországi, hanem a térség országaiban – Romániában, Bulgáriában – élő kurd önkéntesek is szolgálatot teljesítenek majd. Tudomása van arról, hogy iraki kurdok is Magyarországra érkeztek. A jelentkezők állítólagos hátországi feladatairól (felvezetés, foglyok őrzése, tolmácsolás) megemlítette, hogy a toborzás alkalmával szíriai kurdokat is megkerestek – márpedig bajosan hihető, hogy terepismeret nélkül ilyen feladatokra alkalmaznák őket iraki területen. Tájékoztatása szerint a Kurdisztáni Kulturális és Információs Iroda sok munkatársát is megpróbálták beszervezni. Értesüléseink szerint a kurdok körében népszerű a feladat, hiszen az amerikaiaktól kapott pénz segíthet a Törökországban, Irakban élő családtagoknak.
– A nyilatkozatokat nem kívánom kommentálni. Továbbra is csak annyit mondhatok, hogy a magyar kormány felhatalmazása a taszári bázisról szól, semmi másról, és itt a világ minden részéről érkező iraki ellenzékieket képeznek ki öszszekötői, tolmácsolási feladatokra – közölte lapunkkal Kiss Dezső, a taszári bázis sajtótisztje, aki leszögezte, hogy a táborba érkező személyek csak alapvető önvédelmi fegyveres kiképzésben részesülnek, hogy háború esetén megvédhessék magukat. A sajtótiszt nem adhatott tájékoztatást arról, hogy a kiképzendők mikor, honnan érkeznek, és milyen népcsoportokhoz tartoznak.
A londoni Financial Times szokatlannak minősíti, hogy a magyar kormány a taszári támaszponton megengedte az amerikaiaknak háromezer iraki ellenzéki aktivista kiképzését. Sokak szerint a kormányzat ezzel az ajánlattal próbálja feledtetni azt a kiábrándító teljesítményt, amelyet Magyarország NATO-tagként csatlakozása óta eddig felmutatott – áll a brit lap elemzésében. A cikk írója úgy véli, hogy Kelet-Európában Magyarország vált a legnagyobb mértékben részesévé az iraki háborús készülődésnek. Az egész térség kényes helyzetben egyensúlyoz az amerikaiak által nyíltan bírált Európai Unió és az Egyesült Államok között, és az amerikaiak vezette háború kilátása szakítópróbának teszi ki az EU-csatlakozás fájdalmas előkészületein éppen túljutó közép-európai országok hagyományosan jó viszonyát az Egyesült Államokkal.
Kevés az információ. A Gallup vizsgálata szerint Magyarországon a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy a közvélemény nem kapott pontos, a valóságnak megfelelő tájékoztatást a kabinettől a taszári bázis felhasználásának ügyében. Harmincegy százalékuk vélte úgy, hogy még a magyar kormánynak sincsenek pontos, a valóságnak megfelelő információi. Az MSZP szimpatizánsainak 65, a Fideszének 73 százaléka nem ért egyet Taszár kiképzőközpontként történő felhasználásával. Magyarországon minden második ember úgy gondolja, hogy a kiképzéssel összefüggésben fenyeget terroristaveszély, 37 százalék volt azok aránya, akik szerint nem fenyeget ilyesmi. Az intézet kérdezői 2003. január 16. és 21. között 1016, véletlenszerűen kiválasztott magyar állampolgárt kerestek fel az ország 62 településén.
origo.hu
Lencsevégre kapták a miniszterelnököt az olasz éjszakában
