Talajvízszennyezés Garén

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség jogerős határozatban utasította el a Budapesti Vegyiművek Rt. Garéra vonatkozó kárelhárítási tervét. A hulladéktelepen még több mint 100 ezer tonnányi szenynyezett földet kell ártalmatlanítania a cégnek, amely a helyszínen kívánta megtisztítani a talaj egy részét. A vizsgálatok azonban bizonytalannak ítélték meg az eljárás sikerét, mert a veszélyes hulladék már a talajvízben is terjed.

Elutasította a Környezetvédelmi Főfelügyelőség másodfokú határozata a Budapesti Vegyiművek (BV) Rt. módosított kárelhárítási tervét, amelyben a cég a garéi hulladéklerakó helyszínén, biológiai eljárással kívánta megtisztítani a talajt, és egyben kötelezte a társaságot a garéi kármentesítés végrehajtására.
A főfelügyelőség a teljesítési idők módosításával a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (DDKF) elsőfokú határozatát hagyta jóvá, mert a szakvélemények nem támogatták a helyben történő feldolgozást – tudtuk meg Ughi Kartalintól, a főfelügyelőség főosztályvezetőjétől.
A DDKF előírásai szerint a talaj legszennyezettebb részét el kell szállítani a területről, és égetéssel kell ártalmatlanítani. Ez mintegy 13 ezer tonna anyag mozgatását jelentheti. A többi földet a helyszínen is kezelhetnék, de ehhez előzőleg résfallal kell körülvenni a hulladéktelepet, és el kell végezni annak teljes szigetelését, hogy megakadályozzák a szennyező anyagok elszivárgását.
Ennek költsége az előzetes becslések szerint meghaladja a garéi program első szakaszára fordított 2,3 milliárd forintot, ami több mint ötszöröse a BV Rt. által ajánlott és a környezetvédelmi hatóságok által elutasított terv költségvetésének.
Rakics Róbert, a környezetvédelmi tárca (KVM) helyettes államtitkára nemrég közölte: a magas költségek miatt elképzelhető, hogy az állam kedvező hitellel segíti a BV Rt.-t a munka mielőbbi megkezdésében.
Csuja László, a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom (MOÖM) alapító tagja szerint megnyugtató, hogy a főfelügyelőség nem hagyta jóvá a BV Rt. szerinte életveszélyes elképzelését. A környezetvédő rámutatott: a hatósági kérésre kiegészített tavalyi megvalósíthatósági tanulmányból is kiderül, hogy az elsődleges szennyező forrást jelentő hordós hulladék elszállítása és ártalmatlanítása megtörtént ugyan, de a több mint százezer tonna másodlagos szenynyezőforrást jelentő talaj a helyszínen maradt.
Ez a határértékeket meghaladóan szennyezett klórbenzollal és egyéb szerves eredetű, környezetre súlyos veszélyt jelentő, vegyi anyagokkal. A szennyeződés nemcsak a nagy víztartalmú, de az agyagos talajrétegeken is átjutott, és jelenleg a Bosta-patakot tápláló vízadó rétegben, illetve a garéi hulladéklerakóhoz legközelebbi forrásban is kimutatható. – Minél hamarabb meg kell kezdeni a szennyezett talaj biológiai, kémiai és fizikai módszerekkel való ártalmatlanítását és részleges elszállítását, mégpedig az állami kármentesítési programban – szögezték le.