A dánnyelv-vizsgára még várni kell

Görögből és svédből valószínűleg már az idén lehet állami nyelvvizsgát tenni a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központban az Európai Unió tagországaiban beszélt nyelvek közül. A dán nyelvvel foglalkozóknak viszont még várniuk kell – tájékoztatta lapunkat Juhász Gyula alelnök. Elmondta: korábban nem aszerint döntöttek egy nyelv mellett, hogy azt beszélik-e az EU-ban vagy sem. A szinte egyeduralkodó angol és német mellett azonban – általában munkájuk miatt – egyre többen akarnak például spanyolul, franciául, oroszul, horvátul vagy éppen törökül tanulni. Mára a hallgatóknak a fele angolból, negyven százalékuk németből vizsgázik. Csupán tíz százalékuk érdeklődik a spanyol, olasz, francia, orosz és más nyelvek iránt.
Az EU-tanács hat szintben határozta meg a nyelvtudás mérésének skáláját. A Rigó utcai intézetben háromféle – alap-, közép- és felsőfokú – nyelvvizsga-bizonyítványt adnak ki, amelyhez hamarosan csatolják a hatfokozatú skálára átírt vizsgaeredményt is. A betétlapon arról tájékoztatnak, hogy a Rigó utcában letett vizsga milyen uniós szintnek felel meg.
Az alelnök szerint várhatóan megnő az érdeklődés az eddig kevesek által tanult nyelvek iránt. Mint mondta, egy nagy nyugati nyelv ismerete mellett egyre fontosabbá válik majd egy nagy keleti, például az orosz nyelv alkalmazása is. Míg Európa más országaiban természetes, hogy a népesség nagy része magas szinten ismer legalább egy-két idegen nyelvet, nálunk egyelőre nem gyarapodott számottevően a más nyelvet is beszélők száma. A világ távoli országaiban viszont nőtt a magyar nyelv iránti érdeklődés. Az alelnök hozzáfűzte: az intézet vizsgabizottságait rendszeresen hívják például az Egyesült Államokba és Kanadába, ahol egy-egy sikeres magyarnyelv-vizsga társadalmi eseménynek számít.