A NATO kebelén belül vasárnap este Brüsszelben megszületett az a megállapodás, amely felhatalmazást ad a Törökország védelmét szolgáló intézkedések tervezésére egy iraki háború esetén.
A szövetségesek több képviselője nagy megkönnyebbüléssel kommentálta a fejleményt, hogy több mint egyhetes idegháború után sikerült egyhangú döntéssel határozatot hozni az iraki fejlemények miatt területét veszélyeztetve érző Törökország biztonságának erősítéséről, még ha Franciaország kimaradt is a vitából és a döntésből.
Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy „a szövetség nagyot lépett előre”, és Washington „örömmel fogadja, hogy a 18 szövetséges kész katonai támogatást nyújtani Törökországnak”. Jóval nehezebb helyzetben voltak Belgium vezetői, akik a három ellenző szövetséges – Franciaország, Németország és Belgium – közül utolsóként tartottak ki vasárnap a katonai készenléti lépések tervezése ellen, és megpróbálták az utolsó pillanatban több módosító szövegjavaslattal gyengíteni a határozatot – végül eredménytelenül. Guy Verhofstadt miniszterelnök és Louis Michel külügyminiszter a közszolgálati rádiónak nyilatkozva nem győzték magyarázni, hogy emelt fővel kerültek ki a kötélhúzásból. André Flahaut védelmi miniszter szerint a nehezen született NATO-döntés tanulsága, hogy reformokra van szükség a szövetség működésében, és fel kell gyorsítani az önálló európai védelem építését.
Egyelőre nem világos, hogy az elhatározott katonai készenléti intézkedések tervének jóváhagyása is kizárólag a védelmi tervezőbizottság keretében történik-e, vagy az abban részt nem vevő Franciaországot valamilyen ponton, valamilyen módszerrel mégis bevonják az előkészületekbe.
villámárvíz
Villámárvizek lehetetlenítik el az élet normális működését országszerte + videók
