Amerika megosztott

Az esetleges iraki háború kérdése – mint azt a hét végi tüntetések is mutatták – megosztja az amerikai társadalmat is. A keményvonalasok és a békepártiak, a héják és a galambok közti nézetkülönbségek azonban nemcsak az utcán, hanem a kongresszusban is kiütköznek.

Héjapolitikusokat leginkább az elnök legközelebbi tanácsadói között találni, ott van például Dick Cheney alelnök, Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó vagy Donald Rumsfeld védelmi miniszter. Tény, hogy a korábban a galambok közé sorolt Colin Powell külügyminiszter is a megszokottnál sokkal keményebb álláspontot képvisel manapság, különösen a Biztonsági Tanács előtti fellépésein. Ezt főképp azzal magyarázzák, hogy a becsületes és értelmes embernek tartott Powell feltehetően ismer olyan tényeket Irakkal kapcsolatban, amelyek a héják társaságába hajtják.
A galambok táborában sok képviselő megkérdőjelezi a háború szükségességét. A vélemények főképp a pártbeli hovatartozás mentén válnak el egymástól, bár igaz, hogy e kérdésben számos demokrata is támogatja az elnök politikáját, míg jó néhány republikánus ellenzi. A háborút elutasítók egyik vezető alakja a demokrata Ted Kennedy, akinek gazdag családja évtizedekre kibérelte Massachusetts állam szenátori székét. Mások, mint a két évvel ezelőtti elnökjelölt demokrata Joseph Lieberman vagy a republikánus John McCain szenátorok védik a kormány álláspontját az európaiak nagy részének háború- és Amerika-ellenes álláspontjával szemben. Az előző elnök, Bill Clinton ugyancsak elítéli a jelenlegi adminisztráció véleményét, bár többen megjegyzik, hogy korábbi demokrata elnöktársainak többségével egyetemben a külpolitika terén ők sem büszkélkedhettek sok sikerrel.
Megosztottak a kérdésben a befolyásos politikai tényezőként számon tartott kutatóintézetek és alapítványok is. Jó néhányan képviselnek közülük liberális, vagyis háborúellenes álláspontot, míg például a Heritage Foundation vagy az American Enterprise Institute a kormány politikáját támogatják. Az átlag amerikai így érthetően összezavartnak érzi magát.
A zavart csak fokozza, hogy nézeteltérések vannak az intellektuális, értelmiségi foglalkozású egyének és az átlag amerikaiak között. Az előző réteg tagjai leginkább liberális elveket vallanak, míg az átlagember jóval pragmatikusabb álláspontot képvisel. A legújabb közvélemény-kutatások eredménye szerint az amerikaiak többsége hajlandó lenne véget vetni az Irak miatti vitának és lefegyverezni Szaddám Huszeint, mielőtt túl késő. Ez a réteg úgy érzi, hogy Irak támogatja a globális terroristahálózatot, s ha nem is közvetlenül, de fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát.
Mint azt a múlt hét végi tüntetések bebizonyították, van számos olyan amerikai, aki az utcán akarja kimutatni ellenvéleményét törvényes és békés demonstrációk formájában. Ez a réteg magában foglalja a társadalom minden más részének képviselőit is, olyan embereket, akik meg vannak győződve arról, hogy a konfliktusokat inkább békésen kellene megoldani.
A szerző amerikai külügyi szakértő