Az Irak közvetlen közelében állomásozó amerikai csapatok összlétszáma elérte azt a szintet, amely elengedhetetlenül szükséges a támadás megkezdéséhez. A jövő héttől kezdve – immár gyakorlatilag is – megindítható a háború, bár valószínű, hogy még további erősítéseket és kiszolgálóegységeket dobnak át a térségbe, hogy fokozhassák az Irakra gyakorolt nyomást. A felvonulásban mind a négy haderőnem, a hadsereg, a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság erői részt vesznek, s az 1991 óta eltelt évek haderő-fejlesztési elvei szerint ezek együttműködését magas szintre fejlesztették, jelentősen visszaszorítva a köztük hagyományosan tapasztalható rivalizálást.
Az áttelepített egységek egyik leghíresebbike az amerikai szárazföldi haderő (US Army) 101. légideszant hadosztálya, vagy ahogyan magukat nevezik, a „vijjogó sasok”. A békeidőben Kentucky államban, Fort Campbellben állomásozó, mintegy húszezer főt magába foglaló alakulat az Egyesült Államok XX. századi hadtörténetében többször kitüntette magát, így 1944-ben Normandiában, vagy az 1960-as években Vietnamban. A Közel-Kelet sem idegen terep számukra. 1991-ben a hadosztály Apache harci helikopterei adták le az első lövéseket az előző Öböl-háborúban, iraki radarok megsemmisítésével megnyitva az utat a légierő csapásai előtt. 2001-ben Afganisztánban is megjelentek a tálibok elleni harcokban, s 2002 márciusában ott voltak a Sahi-kot völgyben, az érzékeny veszteségeiről elhíresült Anaconda hadművelet részeseiként.
*
A feleségét illegálisan utaztató Tommy Franks tábornok, az Irakért is felelős központi parancsnokság vezetője után egy amerikai repülőgéphordozó-kötelék parancsnokának is meggyűlt a baja a katonai igazságszolgáltatással. Az öbölbe tartó Kitty Hawk repülőgéphordozót és kísérőhajóit irányító Steven Kunkle ellentengernagyot azért váltották le csütörtökön, mert „helytelen kapcsolatba” bonyolódott a haditengerészet egyik tisztnőjével.
Szoboszlai Dominik pazar góllal egyenlített a Milan ellen
