Bírálat Budapestnek

Megértem, mit érez az önök miniszterelnöke, ha a telefonvonal túlsó végén az Egyesült Államok elnöke beszél. Mindazonáltal azt gondolom, a magyarok hibát követtek el, amikor aláírásukkal hitelesítették az amerikai szándékokat. Ne feledjük, hogy Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak – mondta egy tegnapi szakértői kerekasztal-beszélgetésen a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének igazgatója.

Szentesi Zöldi László
2003. 02. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az iraki háborút ellenzők leginkább a jelenlegi washingtoni politikát alakító neokonzervatív adminisztráció módszereit vitatják, vélte aTeleki László Intézet rendezvényén Thierry de Montbrial akadémikus. Bush, Rumsfeld, Rice és a többiek megelőző csapásban gondolkodnak, így akarják megakadályozni, hogy a zsarnokság szelleme tovaterjedjen a világban. Csakhogy számtalan helyen, így az Egyesült Államokban is sokan vitatják ezt a politikát – tette hozzá De Montbrial, aki figyelmeztetett arra, hogy az Európai Unió jövőjét döntően befolyásolja, a tagállamok képesek-e a közös cselekvésre. Ha Európa népei nagyon eltérően vélekednek a sorsukat érintő legfontosabb kérdésekről, akkor gondok jelentkezhetnek a nemzetközi kapcsolatokban is.
Az akadémikus „szerencsétlen lépésnek” minősítette a „nyolcak” levelét. Thierry de Montbrial arra emlékeztetett, hogy az amerikai és az európai érdekek a múltban sem mindig estek egybe. Jimmy Carter amerikai elnök és Helmut Schmidt német kancellár hűvös viszonyt ápolt egymással, akkoriban azonban senkinek nem jutott eszébe, hogy levélben tiltakozzon. Nem írtak közös nyilatkozatot Európa vezetői akkor sem, amikor Mitterand francia elnök a Bundestagban támogatásáról biztosította Helmut Kohl lefegyverzési politikáját.
Thierry de Montbrial úgy véli, hogy az iraki konfliktus több tekintetben is új minőséget hozott a nemzetközi kapcsolatokban. Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy a kubai rakétaválság óta az egyik legsúlyosabb krízisről van szó. A háborút támogató országok – köztük az uniós tagságra pályázó Lengyelország, Cseh Köztársaság és Magyarország is – szerepzavarban vannak, amikor az Egyesült Államok védelméről beszélnek, hiszen Washingtont ezúttal nem érte támadás. Alapvetően másképp áll a helyzet, mint szeptember 11. után, az afganisztáni háború körülményei különböznek az Irak ellen tervezett offenzívától. A francia vendég úgy véli, ilyen körülmények között nehéz kifejezni a másik iránti szolidaritást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.