Két Mirage francia katonai felderítőgép és két C–135–FR típusú üzemanyag-utántöltő repülőgép indult útnak a Perzsa-öböl felé. A Mirage-ok gyors helyszínre küldése üzenetértékű cselekedet Párizs részéről, hiszen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hétfőn akarja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszteni azt a határozattervezetet, amelyben felhatalmazást kérnek az Irak elleni háborúhoz. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint a határozat nem utal majd nyíltan a fegyveres beavatkozásra, inkább arra mutat rá, hogy Bagdad nem hajlandó az együttműködésre. Az amerikai külügyminiszter emlékeztetett az előző, 1441-es BT-határozatra, amely „több mint elégséges” felhatalmazást ad az erő alkalmazására.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerint a katonai előkészületek elérték azt a szintet, amikor az amerikai és brit erők bármikor megkezdhetik az Irak elleni hadműveleteket. A közelgő háborút jelzi, hogy a külföldi ENSZ-alkalmazottak több mint fele a közelmúltban elhagyta Irakot. Harcias hangnemet ütött meg a brit külügyminiszter. Jack Straw szerint Szaddám Huszein iraki elnök a jövőben is bevetné tömegpusztító fegyvereit. Leszögezte, hogy Irakot – miután tizenkét éve semmibe veszi a tömegpusztító fegyverek leszerelését előíró ENSZ-határozatokat –, már nem illeti meg az ártatlanság vélelméhez fűződő jog.
A német diplomácia ugyanakkor változatlanul a konfliktus tárgyalásos rendezését sürgeti. „Mindent meg kell tennünk a békés megoldás érdekében” – jelentette ki Joschka Fischer külügyminiszter. Kifejtette, hogy a német álláspont nem változott, Berlin semmiféle katonai akcióban nem vesz részt. Fischer sajnálatosnak nevezte, hogy az EU mindeddig nem alakította ki közös védelmi- és biztonságpolitikáját, és hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az unió felkészületlen egy ilyen jellegű válság megoldására. Jacques Chirac francia elnök hasonlóképpen vélekedett a helyzetről. Leszögezte, hogy Irak lefegyverzése az ENSZ-ellenőrök tevékenységének folytatásával, „katonai eszközök alkalmazása nélkül is” elérhető. Az amerikai háborús terveket ellenző harmadik uniós tagország, Belgium miniszterelnöke úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatban csak akkor áll helyre az egyensúly, ha az EU önálló védelmi képességekre tesz szert. Guy Verhofstadt szerint az európai országok azért nem állnak ki az amerikaiak mellett, mert hiányzik a valódi fenyegetettség.
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője hétfőn adja át a felügyeleti, vizsgálati és ellenőrzési bizottság tanácsadó testületének azt a listát, amelyen az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésével kapcsolatos kérdések szerepelnek. Diplomaták szerint Blix a kérdéslistát belefoglalja a BT elé terjesztendő jelentésébe is.
Bagdadban továbbra is vitatják Colin Powell kijelentéseit. Az iraki kormány cáfolta azokat az amerikai vádakat, hogy kapcsolatban állna az Anszár al-Iszlám szélsőséges csoporttal. Egyúttal felajánlotta a New York-i Világkereskedelmi Központnál tíz éve elkövetett robbantás egyik gyanúsítottjának kiadását az Egyesült Államoknak – Washington elutasította a kezdeményezést.
***
A háború ára. Ha Irakban háború lesz, a költségek az előzetes becslések szerint 50 milliárd dollártól csaknem 2000 milliárd dollárig terjedhetnek – véli a londoni The Economist legújabb számában. A brit gazdaságpolitikai hetilap szerint a háború utáni békefenntartás, valamint a humanitárius tevékenység, az újjáépítés akár 100–600 milliárd dollárba is kerülhet a következő évtizedben. A Yale Egyetem kutatóinak számítása szerint a széleskörűen számolt makrogazdasági veszteség – ugyancsak tíz évre vetítve – elérheti az 1900 milliárd dollárt, ami a következő évtized minden évében az amerikai gazdaság teljes termelési értékének átlagosan két százalékával egyenlő. (MTI)
ÁGOTA Közösség
Nevelőszülőknél élő gyermekek gyűjtöttek meghatározó élményeket az ÁGOTA® Táborban
