Ésszerű kockázat?

Taszár felajánlásával Magyarország részt vállalt az amerikai hadsereg olyan akciójának előkészítésében, amelyre egyelőre nincs felhatalmazás az ENSZ Biztonsági Tanácsától – derült ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi ülésén. A kormány képviselői úgy vélik, hogy nem növekedett hazánk biztonsági kockázata.

Fenyegetés nem zárható ki Magyarországon Taszár miatt, de a kockázatot minimalizáltuk – jelentette ki Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelynek első felét Tóth Károly MSZP-s bizottsági alelnök javaslatára nyilvánosan tartották meg. A védelmi tárca vezetője elismerte, hogy a taszári bázis felajánlásával egy olyan tevékenységet támogat a kormány, amelyhez egyelőre nincs felhatalmazása az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Ez a tevékenység nem katonai, hanem az amerikaiak esetleges iraki beavatkozása utáni pacifikálásban szerepet játszó, az amerikai hadsereggel jogviszonyban álló önkéntesek kiképzése – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint Magyarország ésszerű kockázatot vállalt, és gondosan mérlegelte a lakosság veszélyeztetettségét, amikor hozzájárult a Somogy megyei kiképzéshez. Hozzátette: a katonai beavatkozásban közvetlenül részt vevők kiképzését nem végzik Magyarországon, és a várt, de nem kívánt iraki katonai akcióban a Magyar Köztársaság nem vesz részt.

A szaktárca vezetője Kövér Lászlónak, a bizottság fideszes elnökének kérdésére válaszolva bejelentette: a washingtoni tárgyalások során nem kérdezték meg az amerikaiakat, miért éppen Taszárt választották a kiképzés helyszínéül. Kövér László úgy vélekedett: a kockázatok értékeléséhez hozzátartozott volna a kérdés rendezése, hiszen ma már az Egyesült Államok sem csinál titkot abból, hogy a kiképzés fő célja Magyarország bevonása az Irak elleni háborúba. Szerinte hiányzott annak alapos mérlegelése is, hogy ez megnövekedett kockázatot jelent-e az ország számára.
Tóth András polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkár a bizottság előtt továbbra is tagadta, hogy az iraki önkéntesek magyarországi kiképzése következtében megnőtt volna a nemzetbiztonsági kockázat. Szerinte a cseh sajtónyilatkozat mögött nincsenek konkrét titkosszolgálati információk a terrorveszély növekedéséről és a fenyegetettségről, mint ahogyan hazánkban sem találtak ilyeneket. Az államtitkár leszögezte: külső fenyegetettség tekintetében Taszár a NATO-tagság következményeinél több kockázatot nem jelent, a bázis belső védelme, a résztvevők ellenőrzése is kiállja a kritika próbáját. Juhász Ferenc és Tóth András meghallgatása után a bizottság zárt ülésen tehetett fel kérdéseket a négy nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának.
A zárt ülés után Kövér László lapunkkal közölte: a kormány és az ellenzék véleménykülönbsége a magyar nemzeti érdekekhez való viszonyban érhető tetten. A kormánypártok ugyanis nem tudják megfelelően tisztázni, hogy milyen magyar érdekek fűződnek az Irak-ellenes akcióban való szerepvállaláshoz, ezért fennáll a veszélye annak, hogy egyesek az idegen érdekektől vezérelve cselekednek. Kövér László megjegyezte: a magyar társadalom többsége ellenzi a magyar szerepvállalást ebben a katonai akcióban, s nagyon sokan gondolják úgy, hogy a kormány sem áll a helyzet magaslatán, nincs a kellő információk birtokában.