Sok hazai és európai uniós forrásra számíthat az elkövetkező években a balatoni üdülőkörzet, 2004 és 2006 között 20 milliárd forint jut az állami költségvetésből turizmusfejlesztésre – közölte Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára tegnap Siófokon, az immár hagyományos téli turisztikai tanácskozáson. A minőségi idegenforgalom feltételeinek javulását ígéri továbbá az is, hogy az önkormányzatok – ugyancsak uniós forrásból – jelentős összegű pályázati pénzhez juthatnak a turizmus fejlesztését szolgáló projektjeik megvalósítási tanulmányához.
Pál Béla kitért a nagy összegű külföldi utak után „kutakodó” APEH-vizsgálatokra is, amellyel kapcsolatban elmondta: félő, hogy az kedvezőtlenül hat a hazai utazási irodák forgalmára. Aggályosnak nevezte ezt az APEH-kontrollt, s bejelentette: az ügy tisztázása érdekében a pénzügyminiszterhez és az adatvédelmi biztoshoz fordul. A ma folytatódó turisztikai rendezvényen az előadások jó része a wellnessturizmus fejlesztésének lehetőségeit veszi számba, mert mint a Siófok Tourinform iroda vezetője, Halász Klára is hangsúlyozta, a balatoni idegenforgalom legnagyobb sikerrel kecsegtető kitörési pontja a komplex üdülési és gyógyszolgáltatásokat kínáló vendéglátás lehet. Emellett a „nyári főváros” továbbra is az ifjúsági turizmus „balatoni zászlós hajója” kíván maradni – fűzte hozzá az irodavezető.
A siófoki tanácskozás díszvendégei az idén a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projektiroda munkatársai. A szervezet igazgatója, Molnár Anita előadásában egyebek közt felvetette, hogy miközben a vendégeik meggyőződhettek arról, hogy az üdülőkörzet már korántsem emlékeztet a korábbi Kiskörére, a Tisza-tavat – amelyet a jet-skizők paradicsomának is neveznek – a magyar lakosságnak csak alig öt százaléka látogatja.
Tegnap délután a balatoni régió polgármestereinek fórumával folytatódott a konferencia, amelyen Székely György, a MeH hivatalvezetője arról beszélt, hogy mire számíthat a magyar turizmus hazánk uniós csatlakozása után.
De kicsoda M. P.?