Fenntarthatatlan a magyar közlekedés

A kormány várhatóan ma véglegesíti azt az úthálózat-fejlesztési koncepciót, amelynek értelmében a következő két évben annyi út épülne, mint az elmúlt nyolc év alatt. A környezetvédők arra figyelmeztetnek: Magyarország területének már ma is jóval nagyobb százalékát teszi ki az úthálózat, mint az EU-országokénak, és a közúthálózat a leginkább energiatakarékos vasút rovására tölt be egyre nagyobb szerepet a közlekedésben.

A kabinet várhatóan ma véglegesíti az úthálózat-fejlesztési koncepciót. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter minapi közlése szerint a terv értelmében 2006-ig annyi út épülne, mint az elmúlt nyolc év alatt összesen. A környezetvédők viszont arra figyelmeztetnek: Magyarország – az EU-tagjelöltekkel együtt – gyors ütemben közelíti közlekedési struktúráját az EU környezetkárosító, fenntarthatatlan mintája felé.
A közúthálózat – a vasút rovására – egyre jelentősebb szerepet tölt be a közlekedésben, és a gazdasági fellendülés a forgalom növekedésével jár – állítja a Levegő Munkacsoport az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) egyik jelentésére hivatkozva. A felmérések szerint a tagjelölt országokban ma még kisebbek a közlekedésből származó környezeti terhek, mint az EU-ban, ám a különbség gyorsan csökken. A forgalom alakulását szorosan követi a közlekedés energiaigénye és a kibocsátott üvegházgázok mennyisége. 1994 és 1999 között az EU-ban a légi közlekedés energiafelhasználása nőtt a leggyorsabban (harmincnégy százalékkal), míg a csatlakozó országokban a közúti forgalomé (húsz százalékkal). A jelentés felhívja a figyelmet arra: a szennyezőanyag-kibocsátás területén Magyarországon mérsékeltebb volt a javulás, mint a többi tagjelölt országban. Az ózonkárosító anyagok emissziója viszont az unióban csökkent leginkább. Magyarország a területek leaszfaltozása tekintetében az EU átlagánál is súlyosabb helyzetben van; az 1998-as adatok szerint Magyarország területének 2,2 százalékát teszi ki az úthálózat, míg a tagjelölt országok aránya összességében az egy százalékot sem éri el, s az EU-ban sem haladja meg az 1,3 százalékot.
A környezetvédelmet segítő gazdaságpolitikai eszközöket jóval kevésbé alkalmazzák a leendő tagországok, mint az EU – állapítja meg a tanulmány. Például az úthasználati díjak hazánkban nem környezetvédelmi célúak, és a gépjárműadó sem tükrözi megfelelően a járművek környezeti hatásában megfigyelhető különbségeket.
– A tagjelölt országok azzal a nagy kihívással szembesülnek, hogy megőrizzék a közlekedés és a környezetvédelem bizonyos területein még meglévő előnyüket, miközben eleget tesznek az életszínvonal emelésére vonatkozó társadalmi kívánalomnak, valamint az ebből fakadó, mobilitás iránti növekvő igénynek – kommentálta a tanulmányt Gordon McInnes, az EKÜ ügyvezető igazgatója, aki nyugtalanítónak tartja a tagjelölt országokban észlelt jelenlegi folyamatokat. Az Európai Unió Közlekedési Tanácsa felkérte ezeket az országokat, hogy fogadják el a környezetvédelmi szempontok beépítésének közösségi elvét, ám további lépésekre van szükség ahhoz, hogy e felkérés konkrét intézkedésekben öltsön testet – fűzte hozzá.