Fenyegető phenjani intés

Csapásmérő erőinknek nincsenek korlátai – jelentette ki az AFP-nek nyilatkozva egy magas rangú észak-koreai külügyi illetékes, egyúttal hozzátéve azt is, hogy országa képes csapást mérni a világon bárhol lévő amerikai katonai célpontokra egy ellene végrehajtott provokáció esetén.

Ri Kvang Hjok – aki Észak-Korea önvédelemhez való jogára hivatkozott – egyúttal azt követel-te, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Egyesült Államokban is végezzen vizsgálatot, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a testülethez fordult amiatt, hogy (a NAÜ szerint) Észak-Korea megsérti az atomsorompó-egyezményt. Arra a kérdésre, hogy Észak-Korea rendelkezik-e olyan rakétákkal, amelyek képesek elérni Washingtont, Ri csak annyit mondott: „Vannak hosszú hatótávolságú rakétáink, és képesek vagyunk nagyon messzire lesújtani ellenségeinkre.” A külügyi vezető figyelmeztetett arra, hogy háború esetén a Koreai-félszigettel szomszédos országok elkerülhetetlenül belekeverednének a konfliktusba.
Isiba Sigeru japán nemzetvédelmi miniszter tegnap bejelentette: Japán megelőző katonai csapást mér Észak-Koreára, ha megbizonyosodik arról, hogy Phenjan kész nagy hatótávolságú rakétákkal támadni. – Akkor már túl késő lenne, ha egy rakéta elindulna Japán felé – mondta a politikus a Reutersnek adott interjúban. Hozzátette, hogy országa csakis önvédelemből cselekedne, de már egy rakéta feltöltését is katonai támadás kezdetének minősítené, ha a rakétát Japánra irányoznák. Japán II. világháború utáni alkotmánya tiltja a háborút, mint a nemzetközi viták rendezésének eszközét, és ezt úgy értelmezik, hogy a szigetország hadsereg csupán „önvédelmi erő”. A „héjának” számító Isiba azt is kijelentette, hogy Japánnak az Egyesült Államokkal közösen kell kifejlesztenie egy rakétavédelmi rendszert, mivel nem tudja magát egyedül megvédeni egy esetleges észak-koreai rakétatámadással szemben. – Nincs okunk kizárni azt, hogy Észak-Koreának vannak atomfegyverei – mondta a miniszter.
Észak-Korea tegnap egyébként arra kérte az Európai Uniót, hogy járjon közben Washingtonban a kérdés kétoldalú tárgyalások útján való rendezése érdekében. Kína és Oroszország pedig bejelentette: nem ért egyet azzal, hogy a Biztonsági Tanács elé kerüljön az észak-koreai atomprogram felújítása körül kirobbant vita ügye.
***
Arzenál. Phenjan a dél-koreai védelmi minisztérium adatai szerint ma is rendelkezik 300 kilométeres hatótávolságú, ezer kilogrammos, működőképes Scud–B és 500 kilométerig repülő, 770 kilós Scud–C rakétákkal. 1993-ban volt a föld-föld osztályú Nodon–1 (Rodong–1) közepes hatótávolságú rakéta első sikeres indítása. Szöuli adatok szerint az ezerkilós Rodong–1 ma 1300 kilométerre is képes elrepülni. A későbbi – még fejlesztés alatt álló – Taepo Dong–1 és Taepo Dong–2 rakéták nagy valószínűséggel 2500, illetve 6700 kilométer hatótávolságúak, amerikai közlés szerint az utóbbiak elérik az Egyesült Államok nyugati partjait. (MTI – Panoráma)