Megbénult a közlekedés a dél-koreai Teguban, miután a Szöultól 200 kilométerre, délkeletre lévő város egyetlen metrójáratán tűz ütött ki tegnap délelőtt, helyi idő szerint 10 óra körül. A lángok azután borították el a szerelvényt, hogy egy melegítőruhás férfi egy fekete zacskóból hígítóval vagy benzinnel töltött tejesdobozt húzott elő, meggyújtotta, majd az egyik kocsiba dobta. A helyi rendőrség szóvivője elmondta: a férfi körül álló utasok megpróbálták megfékezni a flakont kezdetben sikertelenül meggyújtani próbáló férfit, ám eredménytelenül. A lángok olyan gyorsan harapóztak el, hogy az áldozatok – látva a készülő tragédiát – hiába próbáltak mobiltelefonon segítséget kérni. A helyszínre 66 tűzoltókocsival érkező tűzoltók csak több mint három óra alatt tudták megfékezni a lángokat, de még öt óra múltán is az áldozatokat keresték. A kiégett szerelvényből (amelynek csak a váza maradt meg) először 34 holttestet húztak ki, később azonban, amikor a sűrű füstben újból átvizsgálták a helyszínt, rábukkantak egy kocsira, ahol több mint száz elszenesedett holttestet találtak – adta hírül a BBC. A tegui katasztrófavédelem igazgatósága úgy tudja, hogy legalább 136-an sérültek meg a tűzben, többségük füstmérgezést szenvedett. 19 ember állapota válságos. Sokan annyira összeégtek, hogy a mentőalakulatok már csak csontvázaikat találták meg. A mentés lapzártakor is tartott.
A helyi MBC TV tudósítója az elsők között érkezett a világ eddigi második legsúlyosabb metrószerencsétlenségének a helyszínére.
Beszámolója szerint mindenütt elszenesedett holttesteket lehetett látni. A tudósító úgy tudja, az áldozatok között van 12 munkás is, akik éppen karbantartó munkákat végeztek a metró járatában. A szerencsétlenül járt szerelvényen több mint hatszázan utaztak. A televízió képei szerint a mentőorvosok kétségbeesetten próbálták újraéleszteni az áldozatokat a – még a metróállomás felszíne közelében lévő utcákat is elborító – szürkésfekete füstben.
Kim De Dzsung dél-koreai államfő részvétét fejezte ki a tragédia áldozatainak és hozzátartozóiknak.
Tegu Dél-Korea harmadik legnagyobb, 2,5 millió lakosú városa. A tavalyi labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne volt, és színhelye lesz a felsőoktatásban tanulók olimpiájának, az idén, augusztus 21–31. között megrendezendő univerziádénak. Az ázsiai országban utoljára 1995-ben történt hasonló tragédia, amikor gázrobbanás történt a város egyik föld alatti építkezésén. A szerencsétlenség 101 ember halálát okozta, 143-an pedig megsebesültek.
*
Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban a kilencvenes évek közepén két egymást követő évben is szerencsétlenség történt a föld alatt: 1994-ben egy metrókocsi felrobbant, nyolc ember meghalt, negyvenen megsebesültek. 1995-ben 289 ember, köztük 28 gyermek vesztette életét egy elektromos zárlat miatt, 270 személy megsebesült. Csehországban 1996-ban a villanyvezetékek meghibásodása miatt harminc utas füstmérgezést szenvedett. Portugáliában egy halálos áldozatot követelt az 1997-es lisszaboni metrótűz.
Berlinben, a német fővárosban másfél éve harminc utas kapott füstmérgezést az áramszedő zárlata miatt. Japánban, a tokiói metróban 1995-ben az AUM Sinrikjo vallási szekta által szarin mérgesgázzal elkövetett terrorakció következtében tizenketten életüket vesztették, csaknem 5500-an gázmérgezést szenvedtek. Ugyanabban az évben egy metrókocsi ülése alá rejtett pokolgép okozott robbanást a francia metrón, a párizsi Szent Mihály sugárútnál. A merényletben 8 ember meghalt, 119 megsebesült. Nem sokkal később újabb pokolgép robbant a metrón a Quai d’Orsay és a St. Michel állomás között, amelynek következtében harmincan megsebesültek. Oroszországban, Moszkvában 1996-ban, a déli városrészeket a központtal összekötő földalattin, Tulszkaja és Nagatyinszkaja állomása között pokolgép robbant. Négy ember meghalt, tizenketten megsebesültek.
***
Budapesti gyakorlatok
Rendkívül nagy mennyiségű füst és hő szabadul fel, ha zárt rendszerben tűz keletkezik. Ezért a metrótüzekből való mentés nagyon nehéz feladat – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Bende Péter, a főváros tűzoltóparancsnoka. Hozzátette: a tűzoltóság és a metró személyzete több alkalommal tart mentési gyakorlatot. A metróban a tűzoltók nagyobb kapacitású, azaz körülbelül egy órára elegendő levegőt tartalmazó légzőpalackot használnak. A magyarországi metró 35 évvel ezelőtt, szovjet technológia szerint épült, azóta rengeteget kellett változtatni rajta. A kocsikban csökkentették az éghető anyagok számát, a kábeleket tűzvédő bevonattal látták el, a mozgólépcső műanyag borítását pedig alumíniumra cserélték fel. Oltóvízhálózatot és száraz leszálló vezetékeket építettek be, amelyekhez a föld alatt csatlakozva a tűzoltók azonnal vízhez juthatnak. A metró vezetőjének elsődleges feladata, hogy a szerelvényt baj esetén is mindenképpen a legközelebbi állomásra vigye, az utasok onnan juthatnak leghamarabb a felszínre – tájékoztatta lapunkat Szonntag Andor, a metró jármű műszaki főmérnöke. Rendellenesség esetén a vezető értesíti a menetirányítót, aki riasztja a tűzoltókat, a rendőrséget, a mentőket, és ha szükséges, gondoskodik az összes szellőzőberendezés beindításáról, az áramellátás megszakításáról, a mozgólépcsők fölfelé irányításáról, az utasok kivezetéséről. Sérüléssel járó metrótűz Magyarországon nem történt, de megesett, hogy apróbb meghibásodások miatt füstölt az elektromos berendezés, vagy izzott egy-egy szemétkosár. A kocsikban egyébként átbeszélő berendezés működik, az utasok értesíthetik a vezetőt, ha bármi szokatlan történik odabent.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
